Ha az autóvásárlás és az építés korábban bemutatott árnyoldalai annyira megrémítettek, hogy inkább mégsem teszünk szert saját tulajdonra, akkor adódik a "másik út" (mert tudjuk: ugyanúgy két út áll előttünk, mint a magyar értelmiség előtt, csak a mi esetünkben az egyik nem az alkoholizmus, és a másik sem járhatatlan). Jelen esetben a másik út a versenyautó futamonkénti bérlése.

Tételezzük föl azt az ideális (utópisztikus) állapotot, hogy már az uborkaszezon kellős közepén, jóval az első futam előtt összeállt az éves költségvetés, tehát bátran és alaposan lehet válogatni a felkínált ajánlatok között. (Ha esetleg nem tülekednek a lehetőségek, akkor azért nem árt kérdezősködni, sőt akár még ajánlatokat is kérhetünk.)  A sietség és a kapkodás a bérautós verziót választva is hihetetlenül kockázatos, tehát az ember fia igyekszik a lehető legakkurátusabban eljárni a kiválasztott autót-csapatot illetően. Ez pénzbe nem kerül, viszont a kezdeti odafigyelés a szezon folyamán többszörösen térül meg!

(hirdetések az interneten)

Tehát a büdzsé adott, belőttük a kategóriát, megtaláltuk a csapatot és leszerződtünk. Már a tárgyalási fázisban nagyot fordul velünk a világ. Szinte azonnal tudjuk, hogy nemcsak urak vagyunk, de annak is érezzük magunkat. Tudjuk, mit akarunk kapni és annak az árát ki is tudjuk fizetni. Kell-e ennél felemelőbb érzés? Megkapjuk tehát a beígért all inclusive szolgáltatást - nekünk majdhogynem csak a sisakot kell vinnünk. A megbeszélt időben kiszaladunk tesztelni egyet, ahol is az autót üzemeltető csapat szerelői, mérnöke ránk szabják, hozzánk alakítják a beállításokat, és összességében mindenki a mi kívánságainkat lesi. Időnk, mint a tenger, így az élet egyéb területein is simán helyt tudunk állni. Sem a családi életünk, sem a civil karrierünk nem kerül jelentős hátrányba.

A futamok úgy zajlanak számunkra, mint egy "fly & drive" nyaralás: odamegyünk és ezen felül már csak az élményekről és az eredményekről kell magunknak gondoskodnunk. (Viccen kívül, VB futamokra így is lehet autót bérelni, amikor csak a versenyruhát kell vinni, a repülőtéren sofőr vár, van recce car, és csak menni kell.) Minden fogyóalkatrész, üzemanyag és szervizkapacitás rendelkezésre áll, minőségben és mennyiségben egyaránt szabadon választhatunk gumiabroncsot. A csapat tapasztalt és szakavatott személyzete megoldja a felmerülő problémákat, ha kell szögeli az autót, ha kell szakmai tanácsokkal lát el. Valaki állandóan odafigyel ránk - egyszóval a pénzünkért autóversenyzőként kezelnek. Az érzés fantasztikus! Motiváltságunk foka az egeket veri, sőt, hisszük is, hogy rajtunk múlik az év végi kategória-bajnoki cím.

(az idilli Abarth látkép)

Na, de, ha ezennyire szép, akkor vajh' miért nem ezt teszi mindenki? Csak nincsenek ebben is buktatók?

Bizony, ha versenyautó-bérlés mellett döntünk, akkor a számos, az előbbiekben bemutatott előny mellett meg fogjuk ismerni annak árnyoldalait is. Rájövünk, hogy itt is leselkedik ránk jó néhány buktató és kockázat, amiket, ha félvállról veszünk, akkor a szezon kellős közepén érhet minket a megannyi kellemetlen meglepetés.

Több oka is van annak, hogy miért nem bérel boldog-boldogtalan versenyautót. Az első - igen prózai - ok, hogy az autóbérlés drága mulatság. Összegeket itt nem említve (mert az mindig némiképp személyre szabott és függ a kategóriától, illetve - többek közt - pl. az előre lekötött versenyek számától is) azt azért tudnunk kell, hogy egy ORB futam költségvetése már az alsóbb géposztályokban is könnyedén közelíti egy átlag magyar adózó éves nettó keresetét. Higgadtan végiggondolva ez tenger sok pénz.

(hogy ezt a géptetőt miattunk nyitogassák egy egész műszak éves keresetének megfelelő összeg sem biztos, hogy elég)

Higgadtak természetesen ritkán vagyunk és ezzel el is követjük az első hibát. A szezon előtt aláírt támogatói szerződésekben foglalt összegeket olvasgatva szinte megrészegülünk. Takarónk alól egyre tovább nyújtózkodva szép lassan túllövünk a célon. Minden ésszerűséget sutba dobva anyagi teljesítőképességünket meghaladó (de legjobb esetben is azt teljesen kimerítő) megoldást választunk, felemésztve ezzel a biztonsági tartalékainkat, ami pedig többek közt az eredményességünk rovására is megy.

Az autóbérlés elegáns világa azért igen kemény is. A bérleti szerződésekben foglalt brutális kilóméterdíjak kifizetése csak egy dolog. Ezen felül minden defekt, szűkre vett lassító, rövidre sikerült féktáv, vagy a "lila köd" által önhibánkból okozott kárért súlyos anyagi felelősséget vállalunk. Amíg saját autónk javítását magunknak tervezzük (akkor javítjuk, ha van rá keret), addig a bérautón okozott károk költségét irgalmatlanul behajtják rajtunk az általunk előre fizetett, - a tapasztalatok szerint - milliós kaució, vagy a futamonként kicsengetett, több százezres díjú "versenycasco", illetve annak önrésze terhére. Ezzel számolnunk kell.

Ha anyagilag eleve túlvállaltunk magunkat, akkor valahol, valamiben viszont spórolnunk kell. Költségvetésünk ott kurtítjuk, ahol csak tudjuk: kevesebb szolgáltatást kérünk (és kapunk!) tehát, alig tesztelünk, használt gumikon versenyzünk, és így tovább. Sikertelenségünk irdatlan idegi megterheléshez vezet, amibe rövid időn belül bele is fáradunk.

A bérlés legfontosabb törvénye: inkább ezerszer fixáljunk (=írjunk) le minden apróságot részletesen, mintsem egyszer vitatkozzunk! A minden benne van, tényleg minden? Nem mindegy, hogy a "nyállal" 98-ast, 100-as utcait, vagy ennek többszörösébe kerülő versenybenyát jelent. A guminál adja magát: hány db, milyen gyártmány, milyen keverék, milyen minta, esetleg mikor gyártották, mi lesz a kifizetett (árban lévő) használt gumikkal? Van-e bármilyen extra szolgáltatás, amiért fizetni kell? Esetleg létezik - gyártói "sportos" - árlista, ami alapján a károkat elszámoljuk, vagy csak jól meglepődünk a számla láttán? Mi lesz, ha megáll a versenyen a technika? És, ha az autót a technikai ellenőrzésen kizárják?

Végül pedig csak nagyon röviden egy másik okról, ami miatt ugyancsak rossz döntés lehet az autóbérlés. (Előre bocsátom, hogy személyesen senkit sem minősítek, csak tényeket közlök!) A bérversenyautós "piac" - nem csak itthon, de egész Európában - rettenetesen színes. A becsületes, szakmailag jól felkészül, lelkiismeretes üzemeltetők mellett nagy számban vannak jelen az ügyeskedő, gátlástalan és totálisan értékelhetetlen szolgáltatást nyújtó team-ek, akik árban igen kecsegtető ajánlataikkal csábítanak. Egy-egy ilyen brigáddal történő kooperáció hasznos tapasztalatokkal szolgálhat, de ha nem vagyunk igazán elszántak, akkor egy életre kedvünket is szegheti az ilyen élmény. Ford Fairlane szavaival: "Írnak ilyenekről a magándetektívek kézikönyvében: Nagy ívben elkerülendő!"

Hogy mi a jó döntés? Építeni, venni, vagy bérelni? Nincs általános recept, a válasz sok mindentől függ: mit, mire, milyen háttérből, milyen saját háttérrel. Mi csak az érveket szedtük össze, a döntést mindenkinek magának kell meghoznia.

Egy biztos: idén nem építünk!

Te béreltél már versenyautót? Mesélj! Jöhetnek a leánymesék és rémregények!