Úgy négy-öt éves lehettem, amikor édesapám - hívjuk Capelluti Gran Turismonak - egy őszi napon egy évvel idősebb bátyámmal elvitt minket versenyautókat nézni. Így utóbb visszagondolva a Mecsek Rallye minimál nem is lehetett volna minimálabb: ezer izgalmasabb helyet tudok bármely mecseki gyors mellett - felnőtteknek, de meghatározóbb élményt kevesebb nyújthat, mint az a terület, ahol álló versenyautókat lehet nézni, és igazi versenyző bácsikkal lehet beszélni. (Ezt ma szervizparknak hívjuk.) 

(A Szuhanyik-Ranga páros)

Innentől kezdve pár éven keresztül oldalra borítva szerelt Zsigulik és Ladák, Skodák, Trabantok, na meg néhány Polonez volt nyálcsorgatásunk tárgya. (Ha pedig ott volt a rothmanses kék-fehér R5, akkor este elaludni sem tudtunk.)

Nem emlékszem pontosan, melyik évben volt, de a sok homályos emlék között egy biztos: egy - talán drapp - kocka Lada mellett álltunk édesapámmal, aki egy magas, szakállas, mosolygós bácsival beszélgetett. Ittuk a szagokat (ó, mára már betiltott üzemanyag-adalékok!), amikor Nyitray Béla - a fia is autóversenyzésre adta fejét - Fekete Kálmán navigátora megkérdezte, hogy tetszik-e az autóverseny. Csak szégyenlősen bólogattam. Azt hiszem, hogy - és ezt édesapám csak nem is sejthette - a sorsom ott pecsételődött meg. Engem ettől kezdve egyre jobban érdekelt, hogy a "füzetes bácsik" mit csinálnak.

Persze egy pécsi srácnak könnyű: hegyi EB futam, és Mecsek Rallye évente két teljes hétvége már akkor is csak az autóversenyzésről szólt. Idővel már öcsénk is jött velünk, majd nem csak a szervizparkba vitt el bennünket édesapánk, hanem a pálya mellé is. (Mielőtt heves szánakozást éreznétek Gran Turismo iránt: a szervizlátogatások után hazavitt bennünket, majd ment igazi - éjszakai! - versenyt nézni. Mi inkább irigyeltük!) Pár év múlva változott a felállás, és mi kezdtük őt versenyre vinni. Felejthetetlen volt látni Rangát, az örök kedvencet, de a 99-es Mecsekre - ahol Kiss Feri második abszolút bajnoki címét nyerte - is mindig emlékezni fogok.

Ám egyszer csak azt vettem észre, hogy egyre többet jár az eszem azon: baromi jó ezt nézni, szívesen nyelem a port, gyalogolok órákon át egy jó kanyarért, de csak ki kellene valahogy próbálni, mégis milyen lehet ezt csinálni?

2000-ben Ászáron még Kiss Ferit bíztattuk.(Foto: Capelluti Gran Turismo)

Neked mi az első rallye-emléked?