Ma ismét vendégszerzőnk nyjozsi2 a mikorfonnál. Két technikai megjegyzés előljáróban: ugyan mai szerzőnk nálamnál sokkal tapasztaltabb a kérdésben, a csapat navigátora továbbra is én vagyok, és ahol esetleg nem értettem egyet a szerzővel, ott megjegyzéseimet is olvashatjátok. Az itiner olyan mint a gulyásleves, vagy halászlé: mindenki a saját receptjét tartja a legjobbnak, ebből a blogot olvasó navigátorok között komoly vita is kialakulhat. - B. Capelluti

Amikor először ültem be egy versenyautó jobb oldali ülésébe, akkor már voltak halvány elgondolásaim, hogy valami papírból mindenféle kódszavakat kell majd olvasnom miközben a pilóta tereli az autót padkától-padkáig. Azóta kiderült számomra, hogy egy jó itiner nélkül nincs értelme nekivágni a versenynek.

A táskában kétféle itiner van velünk a versenyen. Az egyiket a rendező adja a pályabejárás előtt. (Többféle néven ismert: road book, útvonal-itiner, rendezői itiner) Ebben a verseny teljes útvonala és időterve benne van (meg még egy csomó hasznos és szükséges információ). A rallye verseny alapvetően egy átlagtartó verseny: van egy előre megadott útvonal, azon számos pont amiket előre megadott időben kell érinteni (időellenőrző állomások) – ha korábban vagy később érünk oda akkor hibapontot kapunk.  Az itinerben minden két pont közötti útvonal kis ábrákkal és távolságokkal le van írva. A versenyzők feladata, hogy ezek segítségével időben megtalálják a következő pontot. Ha ezt az itinert esetleg elveszítenénk, akkor még talán végig tudnánk menni a versenyen, mert emlékezhetünk az útvonalra a pályabejárásról, vagy beállunk egy versenytárs mögé és lekövetjük (és reménykedünk, hogy nem téved el).

Ez egy normál etap – 2010 Eger Rallye, szervizparkból a szarvaskői rajthoz. Sorban az oszlopok: összes megtett távolság az indulástól, a következő jel távolsága, az elág rajza, keskeny oszlopocska üresen: aszfalt, ugyanez besatírozva: murva, további információ, hátralévő távolság az adott etap végéig.

Szintén 2010 Eger Rallye, a Pétervásári elág – Sirok gyorsasági eleje. Az információk ugyanazok, de itt szürke háttérrel emelik ki a jeleket. Ez csak arra jó, hogy eltaláljunk a pályán, ebből gyorsan menni nem lehet.

Akik ismernek, tudják, hogy gyűjtöm a felesleges információkat. (Így pl. nem csak tudom, hogy hány sarka van egy söröskupaknak, vagy éppen az Eiskonfekt nevű csoki mitől lesz hideg a szájban, de időnként el is mesélem.) Jippijé, itt az alkalom, hogy felesleges infromációkat oszthassak meg Veletek is:
A road book jeleit tulipán-nyilaknak (tulip arrows), vagy tulipán-diagramnak (tulip diagram), esetleg Tulipán-jeleknek ('Tulip' signs) hívják angol nyelvterületen. Egyesek szerint egy bonyolultabb elágazás valóban hasonlít a tulipán virágjára, de az elnevezés nem innen származik. Elsőként a hollandiai Tulipán Rali (Tulpen Rally) használt ilyen jeleket az útvonal itinerekben még az ötvenes években. Egyébként ahhoz, hogy egy útvonalon a KRESZ szabályait betartva eltalálj, ideális. Annyi dolgod van mindösszesen, hogy a golyótól a nyíl felé követed az irányt.
Ha a felesleges információk rovat tetszett, máskor is visszatérünk vele (Ha nem, akkor is). - B. Capelluti


A „másik” itiner a sajátunk, amit a pályabejáráson készítünk el a gyorsasági szakaszokról. Ha ez nincs nálunk, akkor a versenytempót el is felejthetjük.

Miért írunk itinert? A pilóta bármennyire is azt képzeli magáról, nem tudja fejben megjegyezni a teljes versenytáv minden gyorsaságijának minden kanyarját, ezért aztán a pályabejáráson lediktálja, hogy az adott kanyar vagy útszakasz előtt mit akar hallani, hogy a feladatot meg tudja oldani. Túlságosan bő lére ereszteni nem lehet, mert gyorsan megyünk, hamar jön a kanyar, ezért amit lehet, rövidítünk vagy kódolunk. A kanyarok általában Jobb vagy Bal felé mennek és különböző erősségűek, esetleg még szűkülnek és nyílnak is. A pilóták általában számozzák a kanyarokat, de ahányan vannak, annyiféleképpen:

• váltófokozatok szerint: a bemondott szám megfelel az adott kanyarban használandó váltó fokozatnak. Egy J5 tehát ötödikben teljesítendő, míg egy B2 másodikban
• kanyar erőssége szerint növekvő: a B1 egy majdnem teligázon elvállalható balos, míg mondjuk egy J5 egy visszafordító. Itt már változó, hogy ki meddig számoz, ültem már olyan mellett, aki ötös erősséget szinte nem is használt, egy másiknál simán írtunk hetest is. A kanyar erőssége nem csak attól függ, hogy hány fokot fordul az út, hanem hogy a feladatot mennyire nehéz megoldani. Képzeljünk el egy 90°-os jobb kanyart: ha előtte volt egy lassító és érkezünk kb 30-cal, akkor valószínűleg sima jobb lesz; de ha ötödik padlón lobogva közeledünk, akkor akár J4 is lehet, mert komoly féktáv után kell betalálni a kanyarba. Tovább árnyalja a képet, hogy a számozások közé is lehet lőni a „szigorú” vagy „elfér” szavakkal.

Ha hirtelen át kell ülni egy másik autóba és kanyarerősségről fokozat bemondásra váltunk az lehet érdekes, mert egy eddigi J5, amihez majdnem megálltunk most egy teligázos száguldás lesz.

Láttam már olyan versenyzőt is, aki nem számozza a kanyarokat, hanem olyanokat kér, hogy sima, könnyű, nehéz, visszafordító, stb. Általában angol anyanyelvű területeken dívik ez a stílus, no meg pl a PS-en a Colin McRae Rallye vagy Richard Burns Rallye játékokban.

Nos, angol nyelvterületen azért kicsit máshogy néz ki egy "pacenote". Álljon itt Martin Holmes Rally Navigation: Develop Winning Skills with Advice from the Experts című könyvéből egy péda (69. oldal):



Ha megnézzük, kiderül, hogy nem pusztán a videójátékok világában néz ki így egy itiner.
Ha jólemlékszem a Szászvári-féle Rallye-autózás ismeri még az óramutató szerinti kanyar-osztályázást is. (Ha a könyvben nincs is benne, ilyennel is lehet találkozni.) - B. Capelluti

Juha Kankkunen angol navigációval

Bútor Robi Veszprémben, kanyarerősségeket használnak a számozásban

Kiss Feri, itt egy kevert itiner van, mert használnak kanyarerősséget és fokozatot is

Benik Balázs, itt már szinte csak fokozatok vannak

A kanyarokat már el tudjuk nevezni, de közöttük távolságok vannak. Ez megint megszokás kérdése, hogy mennyit írat fel a pilóta, egy a lényeg, hogy a bemondott adatból olyan messzire várja a következő feladatot, amennyire az valójában van. Nagyon nehéz átállni egy másik pilótára, ha átül a navigátor. Megtörtént eset volt, hogy a megszokott helyemen felírt 100 a másiknál 50 lett, pedig lassabb volt a kocsi, továbbá az eddig kétévente egyszer előforduló J5 után hirtelen jött még J8 is. Felírni még csak-csak ment, de az első 2-3 visszaolvasásánál azt sem tudtam hol vagyunk, mert egészen másutt jöttek a kanyarok, mint ahogy megszoktam.

Találkozhatunk még különböző kialakítású lassítókkal, ezekről célszerű felírni pl azt, hogy merről kell kezdeni. Lehet gumiból szabványos 3 soros – ez a legelterjedtebb; kétsoros – ezeket általában párban használják, nem túl messzire egymástól őket (pl Eger Rallye-n tavaly volt ilyen); bekötő utak kereszteződését kihasználva mindenféle kacskaringókat kigumizva; buszmegállókat, kutakat, parkolókat, út menti építményeket kihasználnak, hogy visszavegyék a tempót, ezzel olyan feladatot adva a navigátornak, hogy próbálja meg leírni, hogy mi fog történni.

Szerintem ezzel nem a navigátornak adnak feladatot, hanem a pilótának, hogy a bejáráson próbálja meg lediktálni, a navigátor meg a versenyen a felírtak alapján mondja vissza, hogy mi fog történni. - B. Capelluti

Most már fel tudjuk írni a kanyarokat, távolságokat, lassítókat, tulajdonképpen ebből már el lehet találni a pályán. Jöhetnek még nyalánkságok, hogy pl egy kanyarban kihordott murva vagy éppen padka, árok vagy gumik vannak. Különböző tereptárgyak is bekerülhetnek, pl féktáv a táblától vagy fától. Nem célszerű kicsi vagy könnyen megváltozó tereptárgyakat ilyenhez alapul venni, mert azok módosulhatnak (farakást elhordják, fát kivágják, táblát kiütik), de egy szalagkorlát, híd, buszmegálló, ház jó támpont lehet. Az ilyen pontok nem csak a haladásban segítenek, hanem visszaigazolja azt is, hogy jó helyen tartunk. Bekerülhetnek még kátyúk, gödrök, vízátfolyások, aszfaltminőség változások, de bármi, ami fontos lehet.

Eger Rallye 2010, Pétervásári elág – Sirok gyorsasági eleje. A fenti rendezői itiner 7. jeléig jutottunk ezen az oldalon el. A címbe be szoktam írni a rajt előtti dolgokat, kamera be, GPS be, stb. Nálam két bejegyzés között a pont azonnali mondást, a vízszintes vonal „és”-t, a nyíl pedig „-ből”-t jelent.

Nézzük, hogy megy ez a gyakorlatban:

1. kör – felírás. Egy olyan tempóban megyünk végig, hogy a pilóta meglássa a lényeget ami neki fontos, de azért még én is bírjam írni. Túl lassan nincs értelme menni, mert akkor egy csomó dolgot nem veszünk észre, vagy nem látunk át.
2. kör – visszaellenőrzés. Tollat cserélek másik színűre, hogy elüssön a javítás. Kicsit nagyobb a tempó, én már olvasom vissza, ha kell, beleszól és javítunk.
3. kör – végső ellenőrzés. Mi eddig általában ennyiből mentünk, mert a külföldi versenyeken ennyit szabad, ezért itthon is ennyiből oldottuk meg. 

Ha elég sokat megy együtt a páros, akkor már a felírás is könnyebb. Az első szezonunkban még én sem voltam gyakorlott (addig 2 pilóta és 3 év), új volt a kocsi mindkettőnknek, és teljesen más itinert kért a pilótám. Így 7 év után volt már olyanra példa, hogy nem ért rá végig a pályabejáráson és egy pályát egyedül írtam fel neki, mert már kiismertem annyira, hogy tudjam, mit vár majd.

Nemár! Kolléga, ettől el kell határolódnunk. Ahogyan attól is, ha valaki a navigátora nélkül ír pályát. - B. Capelluti

Persze azért tavaly az INA Delta Rallye-n – ami nekem már a 6. volt, a pilótámnak az 5. – egy olyan pályán ami minden évben volt kb 6x mentünk vissza, mert nem értettünk egyet a felírásban, még ki is szálltunk végiggyalogolni a padkát, mert szerintem volt ott kő, szerinte meg nem. Azért volt érdekes, mert egy J2 elfér után több100 egyenes jött amiből kivették a lassítót, így nem volt mindegy, hogy levágós lesz-e vagy sem. Ez a változtatás hozta magával az egyenes végi változást is, mert eddig a lassító után 30 J3 volt, így viszont „táblánál nagyFÉK J4 szigorú” lett.

Nekem Takács Ági azt tanította, hogy a pályabejáráson a pilóta mondja, amit gondol, és ha nem kérdez vissza, hogy szerintem jó-e, akkor csak igen kivételesen szólunk bele a diktálásba. (Grist szerint nem akaszthatjuk meg az elmélyült munkát ilyenekkel.) Ha pedig a pilóta mégis megkérdezi diktálás közben, hogy jó-e, akkor elgondolkozunk, hogy jó helyen ülünk-e.

Egy átlag magyar versenyen vagy 4x, vagy bármennyiszer egy adott időablakban át lehet menni a pályabejáráson a pályán. Ki többet, ki kevesebbet megy. Korzikán volt szerencsénk menni a VB futamon, ott kettőből kellett megoldani a felírást, ráadásul 30km-nél csak egy gyors volt rövidebb és nagyon ritkán volt több, mint 50 egyenes két kanyar között. 2 gyors fért el egy füzetben, nem is fizikailag fáradtunk el a pályabejárás végére, hanem idegileg az egész napos megfeszített koncentráció miatt. Hozzá tartozik, hogy a gyári pilóták is 2-ből mennek ugyan, de nekik hónapokkal korábban ott járt egy bizalmas emberük, aki elkészítette nekik az alap itinert, amit csak átnéznek és frissítenek.

Innen jön a művészet. Ezt a rengeteg információt a pályabejáráson lediktálja a pilóta, mi meg leírjuk úgy, hogy később vissza is tudjuk olvasni a megfelelő ütemben.

Mindenkinek más a stílusa, de vannak ökölszabályok:

• szellősen kell írni, hogy ne folyjék össze az iromány
• lapozáshoz közeledve lehetőleg távolsággal fejezzük be az oldalt, hogy legyen időnk lapozni
• a sűrűn következő kanyarokat húzzuk össze alul
• különüljenek el egymástól a kanyarok és távolságok (megtörtént példa: 100J20B50 íródott fel, és simán olvastam 100 J2 és B5-nek, pedig 100-J-20-B-50 volt)
• fontossági sorrendben írjuk össze a rövidítéseket. Hogy egy J3 szigorú és hídon van sokkal fontosabb, mint hogy kifelé majd nyílik és padlózni lehet.
• célszerű időnként bejegyezni, hogy mennyi km van még hátra a célig, mert egy defektes kerékkel 2-3km-et elmegyünk, de mondjuk 10-et nem
• oldalszámozzuk a füzetet, így nehezebb véletlenül kettőt lapozni
• a füzet könnyen lapozható (nagykarikás) legyen, lehetőleg vastagabb papírból
• a felírt itinert nem célszerű átmásolni, mert hibázhatunk a másolás közben

Szerintem virágozzék minden virág, mindenki úgy írja, ahogy neki szimpatikus.
- Nicky Grist feltétlen átmásoláspárti (oldalanként, összeolvasva)
- Grist szerint ne csak oldalszám legyen hanem oldalszám/összes oldal is
- Szerinte a rajtban a gyorsaságival kapcsolatos fontos információkat, hogy a pilóta ráhangolódhasson egyben előre el kell mondani, ezért ezt egy külön oldalra kell felírni
- Takács Ági pedig arra tanított, hogy rajzoljak bele az itinerbe tereptárgyakat (magányos fa, magasles, villanyoszlop, stb.) ami megerősít, hogy jó helyen járunk, vagy segít megtalálni magam - B. Capelluti


Ha már eddig eljutottunk, akkor már csak menni kell, csiszolódni egymáshoz és rutin meghozza a saját stílust is.