Véget ért a wales-i futam és ezzel a 2011-es ralivilágbajnoki szezon is. Hosszú évek óta nem volt ennyire nyitott a bajnoki cím kérdése így az utolsó futamig és hosszú évek óta először volt lehetősége bárkinek is elhódítania Sebastien Loeb-től ezt a titulust. A trónfosztás idén sem sikerült, tehát Sebastien Loeb - Daniel Elena-val az oldalán - 2011-ben ismételten (sorozatban már nyolcadik alkalommal) megnyerte a világbajnokságot. Nos, ez így nagyon egyszerűen hangzik, de a szezonzáró megmérettetés szinte az utolsó pillanatokig hozta a drámai fordulatokat.
Miután kiderült, hogy a bajnokaspiráns Mikko Hirvonen nem él a szuperrali lehetőségével Loeb, a versenyt megelőző pontállás alapján azonnal felhelyezhette fejére a koronát. A gázt ennek ellenére nem nagyon vette el - a tempóra szüksége is volt, hiszen nyakába szombatra és vasárnapra Jari-Matti Latvalát kapta meg, aki láthatóan végig személyes ügyként kezelte a wales-i futamot.
Késhegyig menő küzdelmükbe nem is tudott beleszólni senki sem egészen a 19. szakaszig és akkor is csak egy civil autós, akivel szemben Loeb a szakasz rajtjához vezető etapon elszenvedte az pályafutása egyik legfurcsább balesetét. Ahogy az esetet követően elmesélte: egy "nem helyi" (tehát a Brit szigeteken érvényes és szabályos közlekedési irányokat figyelmen kívül hagyó) rajongóval frontálisan ütközött és bár a DS3 WRC szemre jelentősen nem sérült, mégis a kilyukadt hűtő miatt a 18. szakasz után feladni kényszerült a csatát.
Természetesen Loeb ezzel együtt (és ettől függetlenül) is már világbajnokként nyilatkozott mindenkinek. Nagyon megviseltnek nem tűnt és a Citroen csapatnak is "csak" annyi dolga maradt, hogy a Cardiff-ban felállított céldobogóra összeszögeljék a DS3-ast, hogy az új világbajnokot autója mellett ünnepelhesse a világ.
Ahogy mondani szokás: a Citroen elvesztette a csatát, de megnyerte a háborút. A walesi szezonzáró képzeletbeli célszalagját a Ford színeiben versenyző finn Jari-Matti Latvala szakította át elsőként, példát adva a mezőnynek a mérhetetlenül ambiciózus küzdeni-akarásból. Sikere nem a körülményeknek köszönhető, hiszen végig elképesztően gyors volt. A verseny vezető pozícióját már a 15. szakaszon átvette és Loeb kiszállásakor már 3 (!) perccel ment az őt követő Ostberg előtt. Megérdemelten nyerte meg hát a brit szezonzárót.
Lett tehát világbajnok, lett futamgyőztes, ami pedig a mezőnytovábbi részét illeti:
Ford: Latvala hozta az első helyet. Taktikája egészen Loeb balesetéig az volt, hogy "nagyon gyorsan kell menni" és ezt a 19-es szakasz után sem igazán változtatta meg. Beosztva irdatlan előnyét kicsit talán kényelmesen visszavett, de végül ő lett a győztes. A legvidámabb csapat a Stobart lehetett a végén, hiszen a dobogó 2. és 3. fokára Ostberg és Henning Solberg ért oda, de mind a négy autójuk beért az első hatba, ami - látva a többiek küzdelmeit - igazán elismerésre méltó dolog. Novikov a vége felé kezdett magára találni és fixen szállította a "top-hatos" időket, megszerezve ezzel a 7. helyet, a valódi show-man, Ken Block pedig, bár elmondása szerint nagyon élvezte a kihívást, ennek ellenére inkább a hatalmas ugratásaival nyűgözte le a megjelent közönséget.
Citroen: Sem a gyári csapat, sem a félgyáriak nem értékelik majd legjobban sikerült versenyüknek a szigetországban töltött hétvégéjüket. Még akkor sem, ha Sebastien Loeb 2011 világbajnoka lett fura közúti balesete ellenére is. A versenyen végig harcban áll a dobogó legmagasabb fokáért, de kiszállása után egyedül Sebastien Ogier maradt talpon, de ő is a szuperrali szabály szerinti hatalmas időhátránnyal a hátán. Mondjuk Ő nem sokat laca-facázott: a nyitó napi hibája után a 73. pozícióból a végere a 11-re jött föl megnyerve 3 szakaszt (köztük a power-stage-t is). A többi Citroen egyszerűen nem bírta a terhelést. Petter Solberg-é a 12-esen, Raikkönen-é a 13-ason lehelte ki a lelkét.
Mini: Dani Sordo nem tudott igazi bravúrt bemutatni a 2. napi hibája után. Igyekezett, megtett mindent (3., 4. időket is jött), de ez végül csak a 20. helyre lett elegendő. Csapattársa, Kris Meeke ennél azért jóval előkelőbb helyezést ért el. A technika őt sem kímélte, volt gondja az autóval, de egészen az utolsó szakaszig küzdött a dobogó harmadik fokáért H. Solberggel. A dobogó végül a norvégé lett, és Meeke azért külön is szomorkodhat, hogy ha beért volna a harmadik helyen, akkor a legendás Richard Burns 2003-as eredménye óta idén megint brit versenyző is lehetett volna a brit futam dobogóján.
PWRC: A svéd Patrik Flodin igazi ellenfelek nélkül maradva valami irgalmatlan 5 perc 43 mp-es előnnyel nyerte meg a futamot, abszolútban pedig a 14. helyre hozta be a Subarut.
Ifj. Érdi Tibor és Táborszki Attila küzdelmes versenyzéssel az absz. 34. helyen értek célba.