Egy hete még azon gondolkoztam - s ezt rendesen ki is írtam magamból - mit válasszak: a BAZ megyei Ralisprint Bajnokság 3. vagy az Országos Rali Bajnokság 1. futamát. Nagykálló vagy Bükfürdő. Nem mondom, hogy 100%-ig egyértelmű volt a döntés, az ORB mégiscsak a csúcs (legalábbis idehaza), de azért mégiscsak a sprint felé húztam. 

Olyannyira, hogy múlthét szombat délelőtt már sínen voltam Nyíregyháza felé, onnan pedig rögvest Volánoztam tovább Nagykállóra. Nem kell térképésznek lenni ahhoz, hogy levágd kedves Olvasó, hogy ez már a Nyírség, ami közel sem BAZ Megye :)
Na igen, lassacskán kinövi magát a sorozat - olyannyira, hogy pár héttel ezelőtt a román első osztályú bajnokságba is meghívást kaptak a sprintes versenyzők(!) de ez egy másik történet.

Nagykálló városában tavaly egy überlátványos prológot rendeztek a szombati nap. Az előző évi pálya megduplázódott, és így már gyorsasági szakasszá avanzsált, a maga 3,5 kilométerével. Ez két kört jelentett, de előtte felvezetéses - kivételesen - versenyautós pályabejárással. Mondani sem kell szerintem, hogy ezt sem lehetne látványtalan sínautózós nézelődésnek nevezni :)

Ragyogó napsütésben, kellemes időben, délután 3 órakor rajtolt az első gyors. A tavalyi helyeken - városi szakaszról lévén szó többnyire derékszögekben és elágazásokban - néztem a versenyt. Bár több helyen volt gumi, a töveket meghagyták a versenyzőknek, így kihordásból nem volt hiány; ahogy látványból sem!
Fordított rajtsorrendben rajtoltatták a mezőnyt, s ahogy a rajtszámok csökkentek a látvány és a tempó egyre fokozódott. A rengeteg pornak és homoknak 'hála' szinte Bükfürdőn is érezhettem volna magam :)

Egy képre nem is fért rá a közel 90 induló! :)

Az első gyorsot elég sok néző kísérte figyelemmel - belépő 'természetesen' nem volt - és nagy valószínűséggel elégedettek lehettek a látottakkal. A gyors után egy jó nagy mezőn pihenhettek a versenyautók, s a szakasz végeztével együtt - rendőri felvezetés mellett - indultak meg Nagykálló főterére, ahol a rajtceremónia és rajtdobogó várt a mezőnyre.
Lehet, hogy sokan kissé túlzásnak érzik majd, hogy az egri verseny ceremóniájához hasonlítom ezt az eseményt, de lévén az idén sajnos nem is volt, így hiánypótlónak pont megfelelt, sőt!

Sok-sok versenyautó, rengeteg ember között, az újonnan (egészen pontosan a versenyt megelőző napon) átadott kállói főtéren. Ilyenkor az ember meg is feledkezik arról, hogy mekkora slamasztikában van jelenleg a magyar ralisport. A szpíker Marosréti Ervin volt, aki főként az első gyorsról és a másnapi tervekről faggatta a versenyzőket. A ceremónia végére megérkezett a szél, és kezdett beborulni, ami nem sok jót ígért az igazi verseny napjára... De ezzel még nem ért véget a szombat, hiszen a Rendezőség egy gulyáspartival várta az indulókat és szervizeseiket, na meg a komálósokat :)

Rengeteg élménnyel, megtelt memóriakártyákkal, feltöltődve indultam vissza Nyíregyházára - ezúton is köszi a 'szokásos' fuvart ÁSÁ barátoméknak! - és a verseny igazából még el sem kezdődött.
Másnap, vasárnap reggel már elég zord időjárás fogadott bennünket. Elég sok eső leesett az éjszaka, a szél pedig nem, hogy alábbhagyott volna, hanem még jobban fújt. A pálya állapota elég változó volt, a szervízparkban is több helyen elég nagy sár volt - talán emiatt láttunk már korán reggel orral az árokban 'parkoló' autót is.

4 gyorsasági, azaz kettő oda-vissza várt ránk. A tavalyi pályához képest még egy kis extra szakasz várt volna a mezőnyre, melyet Ludastó belterületén teljesíthettek volna, de a rengeteg eső miatt ezt a részt végül kivették a pályából - ugyanis volt benne egy jó pár száz méter homokos rész, ami így teljesíthetetlenné vált.
No, sebaj, mi - sátoraljaújhelyi barátaimmal - a rajttól nem messze, az első igazán komolyabb kanyarban álltunk meg. Az eső egészen délig hol kevésbé, hol erősebben esett, így lassan teltek a percek, mire megérkezett az első autó. Onnantól viszont nem volt megállás! Pár száz méter egyenest követően egy balos elágazásban voltunk, melynek közepén egy hatalmas lyuk tátongott, tele vízzel. Érdekes volt, hogy ki - mennyire vállalta be a hosszú egyenest, melynek két oldalán hatalmas tócsák voltak, így elég sokan inkább még csak tapogatóztak. Az előfutók hozták a formájukat, de voltak még jó páran akiknek nagyon kiadta. A mezőny egyetlen Evo IX-esével versenyző Barna Tibor is parádésan autózott, teljesen keresztben állt az úton Mitsubishije; mikor a pocsolyába ért. 
Pálfalvi Gábor is 'magára talált' és narancs Bömösével a 'szokásos' módon, lapkeresztben érkezett az elágba!

Nem volt azonban ekkora szerencséje az ugyancsak narancssárga F - Astrának, aki a féktávon felúszhatott a vízen. Ugyanis mire az én látótávolságomba került,  már előbb pillanthattam meg a - ahogy Sanyika mondaná a Tigrisben - 'popsiját', mint az autó elejét, s csak csúszott tovább az útról lefelé... egészen addig, míg oldalra borulva az út menti árokban meg nem állt. Nem sok idő kellett a szurkolóknak, hogy visszaborítsák, és már folytathatta is tovább a szakaszt.

Az első (összetettben ugye második) gyors elég hamar lement, szerencsére nagyobb megszakítás nélkül. A következőt is ugyanitt néztük, csak most a másik irányból.
Tompa Már tavaly itt hempergette meg kocka-Corsáját, s most is eszeveszett tempóval érkezett a több száz méternyi szűkről, de szerencsére 'csak' egy méretes kereszt lett a vége :)Nem mindenkinek adta ki annyira, mint neki, többen megforogtak a pocsolyákban. Összességében tetszetős volt a hely, és szerintem a képeken se mutat rosszul, ahogy keresztben csapják ki a vizet a versenyautók!

Csomós Mixi 4. gyorsaságijának belső felvétele, melyen abszolút 5. időt ment! 
(4:40nél pedig hatalmasat fogott!)

A következő körre, némi tanakodás után beljebb sétáltunk a kastélyhoz, a szűkre. Elég sok mindenre számítottunk, csak arra nem, ami ott várt bennünket! Egy 100méteres szakaszon annyira sáros volt az 'út', hogy szinte csak lépésben tudtak haladni az autók!

A hétvége leggyorsabb versenyzője, a még csak 19 éves Lendvai Pistike volt!

Sokan le is csúsztak az útról, az egyik Lada még egy kerítést is fogott; de az ott álló cimborák szerint mindez semmi volt az első körhöz képest, amikor jóformán minden második autó lecsúszott az útról! Megnéztem vagy 20 autót, ha úgy van szívesen beállok lassabb kanyarokba is, de ez már nekem is sok(k) volt, így tovább álltam még egy kanyarral, ahol erről a 'tyúkszaros részről' a szimplán csak saras útra kiértek. Itt találkoztam az előfutó Ferike-fan klubbal (ugye milyen jól hangzik? :), így végre szurkolós - keresztbemenős képeket is csinálhattam. 

Az utolsó gyorsra is ezen a részen maradtunk, hosszú egyenes - végén szűk lassító, majd jobbos, erősen sáros derékszög elágban. Ez a kanyar tavaly porosan is elég látványos volt, levezetésnek most is tökéletes választásnak bizonyult :)

További képekért klikk a dobozra!

Összességében egy fantasztikusan jó hétvégém volt, 'prológostól'/rajtceremóniástól/versenyestől mindenestől! Szombaton a napon égtünk szarrá és nyeltük a port, másnap az esőben áztunk szanaszét és csupa sárosak lettünk :)
Rengeteg látvány, sokszor tempóból sem volt hiány. Ezúton is szeretnék gratulálni minden célba érkezőnek, nem kis teljesítmény lehetett végigmenni ezen a változó felületű tempós pályán. 

A srácok a rajtdobogón azt nyilatkozták, hogy csak a nézőknek autónak majd... 
... szerintem nem hazudtak :)

Múlt héten még csak reménykedtem benne, hogy nem választok rosszul, most már kész tényként állíthatom: nem tettem! Bár nagyon sajnálom, hogy kihagytam Bükfürdőt, de annál is jobban örülök neki, hogy Nagykállót nem!
Folytatás június 24-én, immár az SRT mezőnnyel együtt Zagyvaróna-Cereden!