Nagyon simán nyert Sebastien Ogier Mexikóban. A mezőnyből egyedüliként csak Ostberg tudott közel kerülni a franciához, de neki a második napon véget ért a verseny, így a svéd hó után a mexikói murván is az újonc VW nyert.

Az utolsó napon a „csak” három gyorsasági szakasz volt a penzum, de az össztáv így is nyolvan kilométerre rúgott. Hirvonen szombati defektje izgalmassá tette a második helyért zajló párharcot, hiszen Neuville alig nyolc másodperces hátrányból várta vasárnapi rajtot. A két versenyző közül Hirvonennek van több köze a murvához, így a finn aligha forgolódott álmatlanul az ágyában éjszaka, de azért a szurkolók reménykedtek egy kiélezett párharc kialakulásában. Sajnos ebből nem lett semmi, Neuville ugyanis a nap első – egyben a verseny leghosszabb – gyorsasági szakaszán rövidre vett egy féktávot és rövid időre az árokban kötött ki. Az itt elhullajtott másodpercek miatt a belga végképp lemondhatott a második helyről és tiszta erőből a következő gyorsaságira, a Power Stage-re koncentrálhatott. Ogier és igazából mindenki más is már alapból óvatosan támadták az 55 km-es Guanajuatito gyorsot, hiszen szerviz és kerékcsere lehetősége nélkül kellett átgurulni innen a Power Stage-re, amely a maga 21 kilométeres hosszúságával komoly kihívást jelentett.

Bónuszpontokért ment a Derramadero gyorsasági és ellentétben az előző pályával itt senki nem foghatta vissza a lovakat. Ennek megfelelően Ogier ismét alaposan elverte a mezőnyt. Kicsit meglepő módon a két legrosszabb rajtpozíciót – első és második – magáénak tudó Latvala és Ostberg szereztek még pontot, pontokat, hogy egy kis vigaszdíjjal feledtessék a számukra balul sikerült versenyt. Hirvonennek egyetlen mentsége, hogy nem fért be a legjobb három közé ezen a gyorson annyi lehet, hogy a hosszú pályán Neuville elől menekülve elhasználta az abroncsait, de legalább a dobogó második fokára hozta be a Citroen DS3 WRC-t.

Ogier teljesítménye értékelhetetlen. Még mielőtt a billentyűzethez kapna az egyszeri troll, hadd magyarázzam meg ezt a kijelentést. Ogier teljesítménye értékelhető lenne, ha lenne akivel összehasonlíthatnánk, de ilyen versenyző nem indult Mexikóban. Saját, külön versenyét teljesítette, érinthetetlen volt mindenki számára. A Polo egyetlen zokszó nélkül viselte azokat a megpróbáltatásokat, amiket Isten és Sebastien rámért. A VW Motorsport olyan kiforrott versenyautót hozott el a világbajnokságra, amilyennel egy Ogier kaliberű versenyző világbajnok lehet, az átlagosnál sokkal kisebb erőfeszítéssel. Ez persze nem von le semmit Ogier érdemeiből, de hozzá kell tennem, hogy valószínűleg nem volt ember, aki két héttel ezelőtt mert volna fogadni arra, hogy már az első Loeb nélküli verseny után visszasírjuk a régi Sebastient.

A pontverseny állását nézegetve és Loeb pontjait figyelmen kívül hagyva megállapíthatjuk, hogy Ogier előnye három verseny után 44 pont Hirvonen előtt, ez rengeteg, megszámlálhatatlan és iszonyú sok. Egyszerűen nem látni azt, hogy ki lehet, aki majd megszorongathatja, mert egyelőre arról ne is beszéljünk, hogy ki győzheti le. Persze mindenki szezonjában vannak mélypontok, az övében is lesznek, de nem mindegy, hogy ez a mélypont néhány második helyben mutatkozik meg, vagy sorozatos kiesésekben. Ha Ogier esetében előbbi verzió valósul meg, akkor már augusztusban világbajnok lehet, ha utóbbi, akkor csak ősszel. Jelen állás szerint mindössze ennyi, amit nem tudunk.