Gixxxer barátunk, a számára többször is csalódást okozó holland futamok után ezúttal egy belga raliversenyen, a Rally de Wallonie-n járt. Meg is érkezett már-már szokásosnak mondható videós élménybeszámolója.

A Holland tulipánföldek után Flandriába vezetett utam, tehát jelenleg hatalmas választékból tudok belga pralinét választani. Mint tudjuk, Belgiumban nem belgák laknak, hiszen olyan nép nincs. Északon a flamandok, délen pedig a vallonok.

Ez utóbbi nép rendezte idén immáron harmincadik alkalommal a Rally de Wallonie-t. Ez elég nívós megmérettetés, kicsit olyan, mintha a mi Mecsek Ralinkat hívnák "Rali Dunántúlnak". A versenynek francia nevén Namur, flamand nevén Namen városa adott otthont, ami a sík vidék peremén helyezkedik el, s egy folyó szeli ketté. A város túloldala, Jambes, már a hegyvidék lábánál épült, kicsit hasonlít Budapestre.

Az hagyományos első gyorsaságit is Show Citadelle-nek hívják, amiről sajnos az autópályán péntek este menetrend szerinti dugók, majd a szervizparkban uralkodó teljes angol ill. német nyelv nemtudás miatt lemaradtam. Hazafelé jövet persze akaratlanul is megtaláltam... Sebaj, így nemcsak az első gyorsról maradtam le, hanem a belépőjegy megvételéről is. Aztán a pálya mellett meg senki nem árulta, nem kérdezte, hogy van e, így 30 euróval gazdagabb maradtam.

Tisztességes mezőny gyűlt össze, az első osztályban 141-es, a másodosztályban 39-es volt a legmagasabb rajtszám, ami a sok hiányzó ellenére szép szám errefelé. A nevezési listán kilenc WRC is szerepelt, melyek közül nyolc tette tiszteletét a versenyen. S mind különböző volt! Persze a mezőny körülbelül fele R2-es autó volt, s még egy halom első kerekes, így oly sok látványra nem számíthattam, mint amire a nevezési lista hossza alapján gondolna az ember. Ezt csak egy bizonyos "Épingle" tudta meghazudtolni... :)

Mindkét napon az első gyorsaságira látogattam ki. Az első körben sajnos nem tudtam jó helyet találni, pedig igen korán kint voltam. Sajnos a safety autója elfoglalta a szalag kétharmadát... :( És bár lett volna lehetőség úgy a gyors 1/3-ánál meglépni másik pályára, de én nem éltem ezzel a lehetőséggel. Ez utólag nézve hiba volt, mivel egy baleset miatt a második körben csak kb. 35 autót láthattam, a többiek alternatív útvonalon mentek a következő rajtjába. S addig is csak a pálya helyett a tiltott helyen álló, 3 m-re kifeszített kordonszalag mögött tolongó nézőket láttam, néhány sétáló nézővel megfűszerezve. Azt nem értem, hogy miért kell a WRC-k, GT-k után a közönség 70%-nak az autók között a pályán szaladgálva levonulni? Hollandban is jellemző volt, hogy mire az első kerekesek jönnek, a nézősereg töredéke áll már csak a szalagok mögött, de itt Belgiumban ez még hatványozottabb. A nézők itt még az evókra se kíváncsiak igazán.

Szóval a második kör rövid volt, de legalább rossz is. Ez után is probléma nélkül mehettem volna még a kör utolsó gyorsaságijára, de a harmadik körre kinézett kanyar miatt maradtam, s így megspóroltam 60 km-t. Ez jó döntésnek bizonyult, egy ház melletti sikánba szűk jobbos, és mégis jó páran odarakták! Szép volt!

A vasárnapi penzum első gyorsaságiját mikor szombat este bejártam, a pálya nyugati csücskében tündöklő kanyarhoz érve a homlokomra csaptam: Áhááá! Szóval ez az a kanyar, ahonnan már megannyi szép felvételt láttam. Az "Épingle". Ez franciául annyit tesz: hajtű. :) Vasárnap természetesen ott kezdtem, és nem csalódtam. Már csak ezért a kanyarért is érdemes volt kilátogatni! Egy kétkörös körgyors azon szakaszán volt, ahol háromszor jöttek, így igencsak sűrűn, és roppant látványosan. Iszonyú jó hely volt! Ráadásul e nap volt másodosztály is, bár azt már előzőleg sem értettem, hogy egy közel 140 nevezőt számláló ralli második napján egy körgyorsaságin, ahol szinte kizárt a folyamatos percenkénti rajtoltatás, hogy írják ki a másodosztályt 110 perccel az első osztály rajtja után?

Meg is csúsztak egy órával, így alig maradt szünet a második, egyben utolsó kör előtt. Ezt a kör végén lévő elágazásnál terveztem megnézni, ami murvás volt, mentek kétszer balra, egyszer jobbra. Sajnos kevés kivétellel elég látványtalanul mentek, gondolom így volt a gyorsabb, de a nagyobb baj, hogy a kordon legalább 20 m-re volt a pályától! Meg persze a tiltott helyen álló nézők, akik sokat kitakartak, de végül később én is odaálltam, hiszen alig maradtunk 15-20-an...

Más világ, az biztos! Nekem a magyar virtus mindenesetre jobban tetszik!