Belevágnak az új kalandba

Amikor eldőlt, hogy a magyar rally bajnokságban idén nem engedélyezik a WRC-k indulását,világossá vált a címvédő párosnak, hogy váltaniuk  kell. Kazár Miki és Szőke Tomi, a Maximmun Racing Team kettőse , rengeteg lehetőség közül végül egy Ford Fiesta R5 mellett döntött. Igy vágnak neki az idei ORB valamennyi futamának. Az új technika egyszersmind az ismeretlenséget is magában hordozza, ami a nehézségek mellett izgalmat és kihívást vált ki mindenkiből.

-          Ez egy mélyvíz, talán így lehet leginkább jellemezni a jelenlegi helyzetet - fogalmazott Kazár Miki. - Mi is támogattuk, hogy idén ne legyenek WRC-k a magyar bajnokságban, így ugyanis sokkal szorosabb és izgalmasabb versenyeket láthatnak majd a nézők. Nagyon bízom benne, hogy a legjobbak között mi is ott leszünk majd, bár nagyon sokat kell tanulnunk. Máshogy kell vezetni az R5-öst, mint a WRC -t. Az viszont tény, hogy az R4-es ellenfeleink előttünk járnak, hiszen nekik több éves tapasztalatuk van ezzel a technikával kapcsolatban, mi pedig most kezdjük el gyűjteni ezeket. A közönség viszont mindig az újdonságokra, az érdekességekre kíváncsi, reméljük így lesz ez  most is és nagy lesz az autó iránti érdeklődés. Lehet, hogy nem lesz elég semmire, de az ellenkezője is elképzelhető. Aki ismer minket az tudja, hogy rajtunk semmi nem múlhat. Mindent elkövetünk azért, hogy a nevünkhöz méltó teljesítményt tegyünk le ismét az asztalra.

Kazár Miki úgy gondolja, hogy az S2000-es ellenfelekkel föl tudják majd venni a harcot, mert az R5-ös Ford Fiesta kanyarsebessége elvileg nagyobb. Az RRC-s kocsik azonban gyorsabbak, ám a technikai sportokban bármi előfordulhat. Szőke Tomi szerint  egy új időszámítás kezdődik az életükben, ami egyaránt lehet sikerekben és kudarcokban gazdag....

-         Miki újra átélhette a bajnoki cím érzését, tavaly végre ez nekem is megadatott - tekintett vissza az előző szezonra Szőke Tomi. - Most viszont újra kell tanulni mindent. Új autó, új stílus, viszont a csapatunk továbbra is a régi. Ugyanazokkal az irányunkban elkötelezett gárdával dolgozunk, akik hozzásegítettek minket a tavalyi sikerhez. Mindenki lelkes, készül és izgatott a szezonnyitó előtt. Számomra az R5-össel kapcsolatban a biztosítékot Beppo Harrach jelenti, aki  jól ismeri a magyar viszonyokat, pályákat, ő fog segíteni nekünk. Végig visszük ezt a projektet, mert hiszünk az irányban és hiszünk magunkban.

A Maximmun Racing Team kettőse szerint a WRC után meg kell szokni a kisebb végsebességet, az viszont egy óriási pozitívum, hogy egy vadonat új, nullkilométeres autóban, a legújabb fejlesztésű technikában ülhetnek. A tavalyi gumiszállítójuk is megmaradt: a párost minden futamon Pirelli abroncsok repítik majd a cél felé, amelyet az autogumiplaza biztosít a számukra.

-         Negyven lóerővel gyengébb az autó, kisebb a turbónyomás és más vezetési stílust igényel - sorolta Kazár Miki. - Van azonban számos tényező, ami az R5-ös mellett szól. Első érzésre egy R4-esnek felel meg, ám biztos, hogy a közeljövőben az ízlésünkre tudjuk majd formálni. Igyekszünk a lehető legtöbb tesztkilométert beletenni az autóba, mielőtt megkezdődik a 2014-es bajnokság. Összességében jó a kocsi, a rutinunk megvan, Tomi pedig nagyszerűen navigál. Ott szeretnénk lenni ismét az élmezőnyben, a technika adott, a többi rajtunk fog múlni.

Az internet tele van viccesebbnél - viccesebb leírásokat tartalmazó használt autó - hirdetésekkel. Szerencsére ezek a versenyautóknál többnyire kimaradnak, általában csak a lényeg és egy pár kép található az eladó példányokról.

Béresék azonban nem csak az autóépítésben és vezetésben profik, de hirdetni is elég jól tudnak. Januárban megváltak az "öreg" Audijától, ami új gazdájához Svédországba költözött.

Sokat gondolkoztam rajta, vajon milyen érzés lehet az, mikor építesz egy ízig-vérig raliautót és utána meg kell válnod tőle? Aztán rájöttem, hogy nem keveset mehettek is vele és ezután majd egy még ennél is jobb kocsit építhetnek majd! Ugye, hogy így már nem is hangzik olyan rosszul?

Most egy 323-as Mazdát kínálnak éppen, nem is akárhogy. Készítettek hozzá egy videót is, amire mondhatnák olyan, mint a Raffaello - többet mond minden szónál! :)

Reméljük az S1 Quattrotól sosem válnak meg, mert az az Igazi Raliélmény!

Szlovákiában már elkezdték az idei évet, már ami a valódi ralisprinteket illeti. 3 szakasz, 5 gyorsasági, 70 indulóval. Sajnos a szokásos havas csapatás - hó hiányában - elmaradt, látványban azonban így sem volt hiány. Csúszós saras utak, poros aszfalt, és olyan közönség kedvenc pilóták, mint kis Béres vagy Ondrej.

Fotó: NikaWRC, Videó: petrorally, maxxsport.pl

A változatos és izgalmakkal teli Monte Carlo Rali után a világbajnokság egyetlen - elvileg igazán - havas futamára, Svédországba utazott a WRC mezőnye.

Míg korábban méteres hófalak és masszív hótakaró jellemezte a versenyt, az elmúlt években egyre jobban kopnak azok a bizonyos szöges gumik, melyeket kizárólag ezeken a versenyen használnak az indulók. Ráadásul mindezt korlátozott mennyiségben: a 3 napnyi száguldásra összesen 24 darab áll rendelkezésükre, további négy jár még a hivatalos teszten (shakedownon) való részvételért.

Emiatt - és persze a kevés hó miatt is - fordulhatott elő, hogy az idei bemelegítésen a megszokottnál jóval lassabban poroszkáltak végig a versenyzők, ezzel is spórolva a szöges gumikészletükkel. Meeke rögtön az első körében hibázott, de miután megjavították versenyautóját, azért futott még egy harmadik legjobb időt is. Ostberg volt a leggyorsabb, Latvala lett a második, míg Ogier csak a 11. helyen végzett. Persze ezek az eredmények nem igazán sok jelentőséggel bírnak. 

A reggeli tesztelés után este nyolc órától kezdődött a verseny a karlstadi szuperspeciállal. A két kilométernyi paralel - pályán nem csupán a stopper, de egymás ellen is versenyezhettek az indulók. A párosok a nézők kívánságai alapján lettek összerakva, így fordulhatott elő, hogy Ogier Kubica ellen autózhatott. 

A gyorsaságit egyébként minimális előnnyel ugyan, de Andreas Mikkelsen nyerte, Ogier és Tanak előtt. Ettől függetlenül másnap a világbajnoki pontversenynek megfelelő sorrendben rajtoltak  a versenyzők. 

Csütörtökön egy viszonylag kevés versenytávú, ugyanakkor mégis hosszúnak mondható nap várt a mezőnyre, ugyanis csak a nap elején és végén szervizelhették a kocsikat. Két 7 és egy 17 kilométeres gyors szerepelt kétszer-kétszer a napi programban, melyek nagy része Norvégia területén található. Összességében a napi penzum alig több, mint 60 gyorsasági kilométert jelentett, de a napi össztáv így is bőven 300 kilométer felett volt. Szerviz nélkül így csupán annyi (szöges)gumival gazdálkodhattak a versenyzők, amennyi épp náluk volt. 

Használt vs. új abroncsok: a különbség szemmel látható...

Az első két - rövidebb - gyorson Ogier kezdett a legjobban. Már az első szakasz után átvette a vezetést az összetettben, a következőn pedig még tovább növelte előnyét Mikkelsennel szemben. A "hosszún" viszont Mikkelsen volt a leggyorsabb és 1,6 másodpercre faragta hátrányát. Apró érdekesség, hogy ezen a 17 kilométeres pályán Henning Solberg alig maradt le a szakaszgyőzelemről és abszolút második időt futott Fiestájával.

A két kör között szerviz helyett mindössze gyűjtő volt, majd kicsit más sorrendben ugyan, de újra az előző 3 szakasz következett. A hatodik gyorson egy ideig úgy tűnt megszületett a Hyundai első részsikere, de végül jött Tanak a Forddal és övé lett a szakasz legjobb ideje. Ogier "csak" az ötödik lett, Mikkelsen viszont a harmadik. Összetettben hátránya mindössze fél másodpercre csökkent, melyből a következő 17km-es gyorsasági végére két tizedes előny lett, ezzel át is vette az abszolút első helyet Ogiertől. 

A napi utolsó pályán Mikkelsen azonban taktikai megfontolásból kicsit visszavett a tempóból és "átengedte" az első helyet csapattársának, hogy péntek reggel újra a francia versenyző indulhasson elsőnek a szakaszokon. A napot harmadikként Latvala zárta, így a képzeletbeli dobogó mindhárom fokán a VW pilótái állhattak: Ogier, Mikkelsen (+5,8 mp) és Latvala (+12,2m) sorrendben. A negyedik helyen az egész nap jól teljesítő és szakaszgyőzelmet is bezsebelő ifjú észt, Tanak végzett, mögötte fej-fej mellett a citroenes Ostberg és a fordos Hirvonen végeztek.

Az újoncok versenye. A Hyundai Motorsport számára eddig egészen jól alakul a svéd verseny, hiszen Monte Carloval ellentétben itt mindkét párosuk versenyben van még, jelenleg a rajtszámuknak megfelelő; 7. (Neuville) és 8. (Hänninen) helyen állnak. De már a szakaszgyőzelemtől is csupán karnyújtásnyira, azaz egészen pontosan fél másodpercre voltak!

A Hyundai csapata mellett két másik versenyzőnek is óriási újdonság a havas ralizás: Kris Meeke és Robert Kubica sem indult még korábban sem Svédországban, sem igazán havas versenyen. A Citroenes brit pilótának csapattársa, Mads Ostberg segített a felkészülésben, míg Kubicának Marcus Grönholm adott tanácsokat a versenyt megelőzően. 
A két "újonc" fej-fej mellett áll: Meeke a 10., Kubica pedig a 11. helyezett az első hét gyors után. 

Pénteken a csütörtökinél már egy jóval hosszabb és remélhetőleg még izgalmasabb nap vár a mezőnyre: 4 különböző gyorsaságival és majd 120 kilométernyi száguldással, ráadásul reggeltől-estig tart majd a küzdelem! 

Míg a legtöbb nemzeti ralibajnokság még el sem indult, az ERC mezőnye már a második futamára készül. Január első hétvégéje (Jänner Rali) után a hónap utolsó napjaira Lettországba utazhattak a résztvevők, ahol a tavalyi évhez hasonlóan - eddig - idén sem igazán sok hó található. 

Így a futamot megelőző tesztek is ilyen körülmények között, dermesztő hidegben, de szinte hó nélkül zajlottak. Ezekből hoztunk nektek egy párat:

Ha hóból ugyan még nincs is sok, de tempóból azért így sincs hiány!

Mit tippeltek, meddig jut/hol végez majd az ukrán playmate a "gázos" EVO X-el?

Craig Breen most még a 207 S2000-el indul, de hamarosan az R5-ös 208 volánja mögött láthatjuk majd.

Remélhetőleg ezúttal kibírja a technika Hadik Andráséknak, és legalább olyan örömmel fejezik majd be a futamot, mint amilyen alkalmi utasaik arcán látható:

2013. végére elérkezettnek látta meghozni élete legfájóbb döntését. 20 év ralipályákon eltöltött versenyzés után Bútor Robi félreteszi a sisakját. Vannak kemény mondatok az interjúban, amelyből csak kettőt ragadnánk ki:

"Sajnos egy picit úgy érzem - de ismét csak a magam nevében és saját véleményemet tudom mondani -, hogy a magyar ralisportnak is vége van." 

"Nem a WRC hozza vissza a nézőt, hanem a felszabadult, önfeledt, laza autózás."

Látványos válogatás Ogier Montéjéről. Ebben azért benne volt pár perec lehetősége, nagyon vigyáztak rá az égiek.

Rally Moments by Evo Studio.

A taxisofőr Sebastien Ogier. Nem hiszem, hogy erre gondoltak, de láthatóan élvezték.

Papírforma szerint Sebastien Ogier nyerte a Monte Carlo Rallye-t, de jutott izgalom az utolsó napra. Erről természetesen az időjárás gondoskodott, mert a Turini hágón hirtelen leesett harminc centi hó. Ráadásul a rosszabbik fajtából. A skandináv népek több tucat szót használnak a hóra, függően attól, hogy milyen állagú, ezt a szóban forgó havat magyarul latyaknak hívjuk, mert nem vagyunk skandinávok.

Ma délelőtt szabadfoglalkozás volt a program a Montén, az első gyors csak délután fél háromkor kezdődött. Két pálya teljesítése után vissza a tengerparti szervizbe, majd újra a már ismert pályák következtek, ezúttal sötétben. És ködben. És esőben. És hóban. Az első pálya mindjárt a legendás Col de Turini-t is magában foglaló La Bolléne - Moulinet (23,4 km) volt, amit a vadonatúj Sospel - Breil sur Roya (16,5 km) követett, utóbbin második alkalommal már a Power Stage pontokért is hajtottak a versenyzők.

A kora délutáni indulásnál nem volt nagy variálás a gumikkal, mindenki négy szögessel indult útnak, a csomagtartóban pedig két szögeletlen téli volt betárazva, kivéve Elfyn Evans-t, aki két szuperlágy slickkel vágott neki. A híradások szerint mindkét pályán folyamatosan hullott valamilyen csapadék, a magasabb részeken hó, az alacsonyabbakon pedig eső. Ogier nem sietett túlságosan, de ahhoz eléggé, hogy megnyerje mindkét gyorsaságit és kicsivel tovább növelje az előnyét.

A nagy kérdés az volt, hogy vajon Bouffier vagy Meeke csinál hülyét magából azzal, hogy elesik és veszni hagyja a dobogós helyét, de mindketten túlélték visszaértek a szervizbe, igaz, Bouffier csúnyán odaverte az egyik kerekét, csoda, hogy "maradtak atmoszférák" a gumiban. A többiek is jöttek szépen sorban, különösebb változás nem volt, kivéve egy Hirvonen - Evans helycserét a hatodik hetedik helyen, de ezt előre borítékolni lehetett, amikor Evans betette a két slicket a csomagtartóba, a Sospel gyorsaságin ugyanis bokáig ért a víz, vagyis inkább a hólé, azt meg nem szereti a slick, oda a szögeletlen hógumi a legjobb opció.

Egy könnyű estebéd elköltését követően ismét feldübörögtek a motorok és újra megindult a karaván. Elsőként ma is a szlovák Melichárek rajtolt, amitől már tegnap is a hideg rázta a másodiknak rajtoló Mikkelsent, mert nem győzte kerülgetni a pályákon és folyamatosan zokogott, hogy hadd rajtoljon már három percre. Mivel fent a hágón töretlenül hullott a hó, már az előfutó autóknak is - kétkerék meghajtású Renault Megane-ok voltak szolgálatban - komoly gondot okozott feljutni a hegyre, egyikük el is akadt, így a rajt is csúszott néhány percet. A szlovák versenyző derekasan küzdött, de nem úszta meg. A privát Fordot sikerült úgy elásni, hogy elzárta az utat a mögötte érkezők előtt, így kisebb forgalmi dugó alakult ki. A versenyigazgató végül úgy döntött, hogy kiveszi a gyorsaságit a programból és mindenkinek átlagidőt ad - igen, tudom, hogy tudod, hogy etap lett, de nem csak te olvasod, Rali Matyi! -, mert ha már az összkerekes csúcsgépeknek mélytorkozássá fajult a versenyzés, mi lesz a kétkerekesekkel. Tavaly is elmaradt a második menet a Col de Turinira, akkor a nézők fegyelmezetlensége miatt vették ki.

 Szóval maradt a Power Stage, ahová Mikko Hirvonen késve érkezett és később ki is állt, a Fiesta WRC generátora ugyanis megadta magát, ezek a WRC-k pedig áram nélkül nem mennek egy tapodtat sem. Latvala nagyon végigküldte a Polót, ő és navigátora izgatottan várták, hogy a mögöttük érkezők közül lesz-e bárki is gyorsabb a fontos három pontért zajló versengésben. Elsőként Ostberg érkezett, aki ezen a versenyen inkább a célba érkezésre koncentrált, így ideje jócskán elmaradt Latvalától. Kris Meeke Citroenje volt a következő érkező, kevesebb, mint öt másodperccel maradt el a finn idejétől, de itt volt és a harmadik helynél hátrébb már nem végezhetett. Húszat spájzolt ezen a gyorson Bouffier, de neki is meg lett a hőn áhított második hely, Latvala pulzusa azonban továbbra sem csendesedett, hiszen a világbajnok bármire képes lehet. Jött is Ogier, de ideje két tized(!) másodperccel elmaradt csapattársáétól, így a három pont Latvalához került.

Nagy hiba lenne a Montén látott teljesítményekből következtetni a szezon erőviszonyaira, úgyhogy megteszem. Azt a jóslatomat továbbra is fenntartom, hogy a Volkswagent senki nem verheti meg, és azt is, hogy Ogier könnyű vágtában lesz világbajnok, nagyjából augusztus környékén. Citroenéktől valószínűleg látunk majd kiugró eredményeket. Meeke fantasztikusan autózta végig ezt a nehéz versenyt, annak ellenére, hogy mindenki biztos volt abban, hogy legkésőbb az utolsó gyorson az árokban köt ki, egyértelműen a verseny pozitív meglepetése. Ostbergnek minden bizonnyal kell még egy kis idő, amíg megszokja a csapatot és az autót, ő később érkezett, mint az észak-ír. M-Sport vagy Ford, kinek hogy tetszik. Hirvonen... Nemcsak a sokkal rutintalanabb csapattársa verte a verseny nagy részében, hanem hét és fél percre volt egy privát Fordostól, amikor kiesett. Ezt azért nehéz megmagyarázni. Evansra nincs panaszom, az ő tapasztalatával ez a hatodik hely parádés eredmény. Mikkelsennek össze kell kapnia magát, szerencséjére Svédország következik, ott villanthat valamit. Írnék a Hyundairól is de nem nagyon van mit. Sordo jól ment amíg ment, Neuville lökhárítójára meg lehet licitálni a francia vaterán jófogáson. Bouffier-t is jó lenne látni több versenyen a WRC-ben és le a kalappal a teljesítménye előtt. Javasolnám Malcolm Wilsonnak, hogy aszfalton ültesse be Hirvonen helyére, mert azt simán tudja, mint Mikko.

Ki kell emelni a mezőnyből ezt a Sebastien Chardonnet nevű suhancot is, akinek volt pofája abszolút 11. helyen megérkezni a céldobogóhoz. Egy kétkerekes kocsival, agyonverve nem kevés összkerekest. Valószínűleg nem stimmel valami a fejében a srácnak, mert  a verseny elején autózott abszolút negyedik időt is, de biztosan tud vezetni is, mert most valamelyik monaco-i kocsmában ünnepel és nem a Grace Hercegnő Kórházban lábadozik. Már tavaly is szóltunk, hogy érdemes megjegyezni a nevét. Ha másról nem a borról menni fog az asszociáció.

Folytatás február első hétvégéjén Svédországban.

Az idei Monte leghosszabb napja volt a pénteki. Az öt gyorsasági szakaszon összesen 178,36 versenykilométer táv várt a párosokra. (Csak az összehasonlítás kedvéért jelzem, hogy ez hosszabb, mint egy általában kétnapos magyar bajnoki futam.) A reggeli első, Vitrolles és Faye közötti gyorsasági (Gy7) pedig közel 50 kilométeres hosszával még a vb-n is a leghosszabbak közé tartozik. Amikor Gilles Panizzi, a "nullás" rajtszámú előfutó autóval lejött a szakaszról, már szakadt az eső - a helyenként amúgy jégfoltos aszfaltra.

A volkswagenes Sebastien Ogier minden mért ponton gyorsabb volt az egész mezőnynél, így csütörtöki negyedik helyéről egyből a másodikra ugrott, és a fordos Bryan Bouffier-vel szembeni hátrányából is bő 11 másodpercet ledolgozott. A dobogóért küzdő Meeke és Kubica között ment az adok-kapok, végül szoros meccsben 4,3 másodperccel az ír versenyző volt gyorsabb. Szegény Mikkelsen a gyorsasági szakaszon utolérte a Ford Fiestával induló Jaroslav Melichareket, aki mögött nem sokat látott, így sokat bent is hagyott a szakaszon. A WRC2-ben az addig élen álló Juríj Protasov defektet kapott és kénytelen volt a gyorsasági szakaszon kereket cserélni, amely neki két percébe, és az első hely elvesztésébe került. 

Bouffier a pénteki második, "mindössze" 22,68 kilométeres gyorsasági szakaszon (Selonnet - Bréziers) csak egy leheletnyivel, de gyorsabb volt Ogiernél. Az ilyen kiélezett küzdelem idején lélektanilag fontos lehet, ha valaki meg tudja állítani a talajvízként feltörő ellenfelét. Hirvonennek párásodott a szélvédője, alig látott valamit, így nem meglepő, hogy csapattársa, Elfyn Evans fél percet adott neki ezen a szakaszon. Kalandos volt Ostberg és Ogier megérkezése a stop állomásra, alig tudtak megállni. Hatodik szögön mentek át a célon, majd jött egy kis jeges rész. Nem véletlen, hogy Ogier üvöltött a sportbírókkal.

A raliban ún. repülő cél van, ami azt jelenti, hogy a versenyzők a lehető legnagyobb sebességgel haladnak át a célvonalon. Időeredményüket pedig a stop állomáson jegyzik fel menetlevelükre.  

A WRC2-ben az ellenfele defektje miatt élre ugró Armin Kremernek pünkösdi királyság jutott, hiszen neki is a gyorsasági szakaszon kellett kereket cserélnie, ami négy percébe került.

Szervizpark után a ismét a hosszú gyorsasági szakasz következett. Ogier eloszlatott minden, a tegnapi - sokak szerint a vártnál haloványabb, de mindenképp taktikus - versenyzésével kapcsolatos találgatást, és megmutatta, mennyivel gyorsabb mindenkinél. Kilométerenként másfél másodpercet adott a szakasz elején megforgó,  Bouffier-nek, így át is vette volkswagenes a vezetést. Szerencséje is volt a francia srácnak, hiszen a stopban a jobb első felni szemmel láthatóan komoly ütést kapott, Ogier szerint nem volt dráma.

Robert Kubica viszont sajnos kiesett. Egy fekete jeges kombinációban a 33 kilométernél nem adta ki neki. Remekül versenyzett eddig, és a Jänner Rallye-n és a csütörtökön mutatott formája is biztató volt.

Jari-Matti Latvala továbbra is csak szenved. Öt kilométer után meg kellett állnia kicserélni a defektes kerekét, ezzel vissza is esett a 8. helyre. Eközben a fordos új fiú, Elfyn Evans feljött az 5. helyre. (Egyébként volt egy kis közjáték: a kerékcsere alatt Evans megelőzte Latvalát, aki miután visszaállt utolérte Evans-t, aki el is engedte. Majd kiderült, hogy Evans a gyorsabb, de nem tudta visszaelőzni csapattársát ellenfelét, és persze szétvetette az ideg, hogy mennyi időt bennhagyott.)

A Gy10-en (Sisteron - Thoard, 36,85 km) a világbajnoki címvédő folytatta a menetelését, és megduplázta előnyét Bouffier-vel szemben. Közben Ostberg, aki reggel még 1 perc 11 másodperces hátrányban volt csapattársával, Meeke-vel szemben, elkezdett lassan felzárkózni, és már csak 49 másodpercre van a dobogótól. A gyorsasági vesztese viszont egyértelműen Mikkelsen volt. A Volkswagen Polo R-WRC-vel egy balos kanyarban leesett az útról, ahonnan csak a nézők segítségével is csak négy perc alatt tudott visszatérni. A norvég srác hátránya most már 9 perc összetettben Ogier-vel szemben. Azt hiszem ez már egy Montén is behozhatatlan. 

Makai Gergely - MGR Sportfotó

Teljes sötétségben vágott neki a mezőny az ötödik gyorsasági szakasznak (Gy11 Clumanc – Lambruisse, 20,77 km). Latvala a szakasz előtt fogadkozott, hogy az újonc Evanst meg szeretné előzni, és tíz másodperces hátrányát megpróbálja ledolgozni. Ez annyira jól sikerült neki, hogy a gyorsaságit megnyerte Ogier előtt (3,9 másodperccel), és egy könnyed húszast adott fordos ellenfelének, ezzel pedig feljött az 5. helyre. Az eredményeket elnézve azt gondolhattuk, hogy Bouffier viszont nagyon biztonságit ment, fél perc fölött kapott az elejétől, és így már 51 másodperc hátrányba került az összetettben vezető Ogier-vel szemben. Majd ámulatba ejtő őszinteséggel elmondta, hogy a pályabejáráson eltévedtek és a szakasz egy részét kihagyták, így arról nem volt itinerük, és Delecourtól kérték el ez övét, amely nem volt tökéletes nekik. Éseztígymosthogy - kérdezné a műsorvezetőnő. Ez a ralivébé, vagy valami libakergető? Kölcsönitinerből ment már más is, de nem úgy, hogy életében először, vaksötétben kell egy havas-jeges pályán eltalálni. Mondjuk ehhez képest nagyon jó volt az idő. Az Ostberg-Meeke párharcnak annyi. Meeke 21 másodperccel volt gyorsabb ezen a szakaszon.

Szombaton jön az ikonikus finálé: Col de Turini kétszer.

Nap végi állás:

Részletes eredmények és útvonallap.

Egyéb versenyek esetében már ki lennék borulva, ha hat gyorsasági után negyven másodperc lenne a második helyezett hátránya. Egyéb versenyek esetében kiröhögném, aki hat gyorsasági után a rossz gumiválasztásra fogná, hogy ennyivel le van maradva az ellenfelétől. De ez a Monte és itt ez nem csak duma.

Korai ébredést követően három gyorsasági szakaszt kellett teljesítenie a mezőnynek és ez a három szakasz több eseményt produkált, mint máskor egy teljes verseny. Természetesen, mint azt a Monték esetében már megszokhattuk, ezúttal is kiemelt szerep jutott a gumiknak. Négyféle abroncsot hozott a Michelin lágy és szuperlágy slick-et, hógumit és kisszöges hógumit. Nem sorolom fel, hogy ki milyen kombóval vágott neki a csütörtök hajnalban, de végül azok jártak jól, akik slick-et nem vittek magukkal. Az első pálya nagyon havas-jeges volt, a második nagyrészt havas-jeges volt, aki itt a száraz aszfaltra való abroncsokkal próbálkozott - mint például a három Volkswagen is - az nem remélhetett semmi jót.

Jó gumi egyébként sem létezik az ilyen gyorsan változó útviszonyokra, hol hó, hol jég, hol pedig latyak vagy éppen vizes aszfalt váltakozott kilométerről kilométerre. A legkevésbé éppen egy pályaversenyzőtől várná az ember, hogy beletalál a ritmusba ilyen körülmények között, de láss csodát Kubica megnyerte az első két gyorsot. Az elsőn tizenötöt adva a helyi lakos Bouffier-nak, húszat a harmadik helyen érkező Ogier-nak. A negyedik helyezett egy másik Sebastien lett (Chardonnet), akiről tudjuk, hogy nagyon jó pilóta, de ő egy kétkerék(!) meghajtású autóval keveredett ide, ami előtt értetlenül állok magam is, meg még néhány ezren, de ettől még tény. Lényeg, a lényeg az első két gyors után vezetett az egykori F1-es pilóta, majdnem negyven másodpercre mögötte Ogier, Meeke és Bouffier, ebben a sorrendben.

Az első gyors krónikájához tartozik még, hogy elbúcsúztunk a Hyundai csapatának ötven százalékától, Neuville ugyanis hét kilométer megtételét követően jelentős károkat okozott a hetes rajtszámú i20 WRC-ben. Egy nagyon tempós jobbosban - Neuville szerint nem is volt igazán kanyar - alulkormányozottá vált a versenyautó, amit a belga nem tudott megfogni, de megtette helyette egy öles oszlop. Az autó jobb hátulja ugyan csúnyán összetört, a két versenyző pedig nekilátott újra menetképessé tenni a sporteszközt, mivel a Montén nincs Superally, azaz, ha kiestél, akkor ki vagy esve és nem rajtolhatsz másnap. Elsőként a sérült kipufogót matekolták le a helyéről úgy öt perc alatt, majd az egyik kormányösszekötő kiegyenesítése következett volna. Sajnos azonban az emelőjük is azon az oldalon volt rögzítve, ahol az ütést kapta a karosszéria és a szerszám olyan komolyan megsérült, hogy nem lehetett haasználni, pedig a kereket le kellett volna venni, hogy hozzáférjenek az összekötőhöz.

A harmadik gyorsaságin aztán érkezett Bouffier. Talán vannak, akik még emlékeznek a 2011-es Montéra, akkor éppen IRC verseny volt és ahol Bouffier a hetedik helyről egy gyorsasági szakasz alatt átvette a vezetést, mert leesett a hó és csak neki volt hógumija és akkora előnyre tett szert, hogy könnyen megnyerte a versenyt. Most is valami hasonló történt, Bouffier-nak sikerült negyven másodperc hátrányból tizenöt másodperc előnyt eszkábálni és átvette a vezetést a szakaszt követően. Mögötte a Citroennel Meeke, majd a Hyundai-al bemutatkozó Sordo sorakoztak, szegény Kubica visszacsúszott a negyedik helyre. Ogier ekkor a kilencedik volt (+1:19), Mikkelsen a tizenhetedik (+2:54), Latvala a tizennyolcadik (+3:04) helyig csúszott vissza, ami miatt biztosan fejek hullanak majd a Volkswagen meteorológiai részlegénél, de a jégkémek is alapos fejmosást kaphattak, mivel így elrontani a gumiválasztást nem szerencsés dolog az álmoskönyv szerint.

A szervizt követően a délelőtt már teljesített három pálya várta a még versenyben lévő csapatokat, de a körülmények rengeteget változtak a hegyekben. A hőmérséklet emelkedett, a jég a legtöbb helyen eltűnt és a havazás is esőre váltott, kiszámíthatóbbá téve ezzel a verseny folyását. Ilyen esetekben pedig a Volkswagen a még mindig a leggyorsabb autó a mezőnyben, Latvala és Ogier egy-kettő arányban osztoztak a gyorsasági szakaszgyőzelmeken. Ettől függetlenül Bouffier nevével kezdődött a sorrend a nap végén, a francia pilóta tartja a negyven másodperc körüli előnyét, mögötte Meeke majd Kubica a sorrend. Nyugodt álma nem lehet, hiszen Ogier nagyon jön. A délutáni gyorsokon negyven másodpercet dolgozott le a hátrányából és a negyedik helyen zárta a napot.

Teljes szívből tudtam szurkolni Sordonak, de sajnos első Hyundai-os versenyén kibabrált vele a technika. Történt, hogy a négyes és az ötös gyors közötti összekötő szakaszon leállította a Hyundai motorját és soha többé nem tudta beindítani. A Hyundai számára tehát nem kezdődött túl jól a szezon, első versenyük első napján kezdhették is lebontani és elpakolni azt a szolid kis palotát, amit a szervizparkban sátor helyett felállítottak.

Pénteken újabb négy pályán öt gyorsasági szakaszt teljesít a mezőny. A verseny leghosszabb gyorsaságija a 49 kilométeres Vitrolles - Faye kétszer is szerepel a programban és este már ismét a monacói tengerparton szerelnek majd a csapatok, hiszen a szervizpark is költözik Gap-ból.

A verseny állása az első nap végén ITT olvasható
Útvonallap ITT

Lement szerdán a shakedown, az új szabályok szerint az idei évtől nincs időmérő, ezért ne is tulajdonítsunk neki túl nagy jelentőséget. Eredmények és sok-sok videó alább!

01. Sebastien Ogier, VW 2:15.3
02. Kris Meeke, Citroen 2:16.5
02. Mads Östberg, Citroen 2:16.5
04. Jari-Matti Latvala, VW 2:18.3
05. Robert Kubica, Ford 2:18.3
06. Thierry Neuville, Hyundai 2:18.4
07. Mikko Hirvonen, Ford 2:18.8
08. Dani Sordo, Hyundai 2:20.4
09. Andreas Mikkelsen, VW 2:20.4
10. Bryan Bouffier, Ford 2:21.9

Kép: Makai Gergely - MGR Sportfotó

Facebook oldalunkon folyamatosan jövünk a friss hírekkel, mert ma már élesben dübörög a verseny. (Kubica pl. az első gyorsaságin 20 másodpercet adott a világbajnok Ogier-nek.)

Hogy mitől volt Walter Röhrl annyira gyors? Azt mesélte, hogy navigátorból nem lehet egy 530 lóerős autót elvezetni. Saját bevallása szerint a legnagyobb előnye az volt, hogy a gyorsasági 90%-át fejből tudtak. Elmondta, hogy amikor Christian Geistdörfer diktált neki, a szeme előtt a pálya filmként pergett, és csak megerősítést kapott a navigátorától.  Szerinte ez hatalmas előny volt az ellenfeleivel szemben, mert bárkivel (pl. Salonennel, Blomqvisttel, vagy Mikkolával) beszélt is, mind azt mondták, hogy jó ha 20%-ra emlékeznek. Mindnek nagyon kellett figyelnie arra, mit mond a navigátora. Ezek az autók pedig túl gyorsak voltak ahhoz, hogy a navigátortól várd az információt - mondta.

Harminc év távlatából megmutatjuk a trükköt, miért is tudott mindenre emlékezni a német legenda:

Akkoriban sokkal hosszabbak volt a VB-futamok. Lássuk mire ment a pályatanulással Röhrl, aki Fiat 131-gyel, Opel Ascona 400-zal, Lancia 037-tel és Audi S1-gyel is nyert Montén.

A történetet és a képet Amjayesnél találtuk.

2013-ban érkezett meg a Volkswagen a világbajnokságra és mindent vittek a németek. 2014-ben érkezik meg a Hyundai, de tőlük nem számíthatunk hasonló eredményre. Várhatóan az idei esztendő is arról szól majd, hogy ki lesz a második, a VW előnye ugyanis nem behozható.

Jobb lenne persze találgatni, hogy ki lesz világbajnok a pilóták között és ki a gyártók között, de nem valószínű, hogy feje tetejére áll a WRC világa 2014-ben. Csütörtökön kezdődik az idei első verseny Monte Carlo-ban és szerencsére ez az a verseny amely a legtöbbször cáfol rá a papírformára, leginkább a sajátos időjárási körülményei miatt. A Montén tanultuk meg a "fekete jég" fogalmát és itt fordul elő a legtöbbször, hogy egy szerencsés gumiválasztásnak köszönhetően valaki kiugró eredményt érjen el. Az idei verseny érdemi részét három napba sűrítették bele a rendezők, megfelelve ezzel az FIA új direktíváinak, szerdán pedig a shakedown-on bemutatkozhat az új Hyundai i20 WRC. A kvalifikációs szakasz már a múlté, a verseny első napján a tavalyi eredményeket veszi figyelembe a versenyigazgató a rajtsorrend megállapításához, míg a további napokon az előző napi eredmények alapján, fordított sorrendben rajtol el az élmezőny. A három nap alatt 383 km gyorsasági szakasz vár a nevezési listán szereplő 68 versenyzőpárosra az útvonallap szerint. Az alábbiakban igyekszem összefoglalni, hogy kitől mire számíthatunk ezen a versenyen.

Volkswagen World Rally Team - VW Polo R WRC
#1 Sebastian Ogier - Julien Ingrassia
#2 Jari-Matti Latvala - Miikka Anttila
#9 Andreas Mikkelsen - Mikko Markkula

Egyértelműen a legjobb csapat a WRC-ben, akár a technikát, akár a pilótákat vesszük figyelembe. A gyártók világbajnoki címét már most nyugodtan odaadhatjuk nekik, szerencsére a pilótáknak járó titulust azonban még nem. Természetesen a Monte fő esélyese Sebastien Ogier, itt született, itt nőt fel, Gap az otthona, ahol az első két nap során a verseny szervizparkja kerül kialakításra. Ogier ráadásul nyert is már Montét, igaz, akkor éppen a szép emlékű IRC sorozat naptárában szerepelt a verseny. Tavaly alaposan kikapott Loebtől, de az a verseny volt a VW bemutatkozó futama a világbajnokságon. Latvala tavaly év vége felé már egészen megszokta a Polo-t és többször is partiban volt francia csapattársával, viszont továbbra sem lehet biztosra menni vele kapcsolatban. Ha éppen jó napja van, akkor bárkinél gyorsabb tud lenni, de bármikor tud hatalmasat esni ártatlan helyzetekben. Mikkelsen első Montéja lesz a VW-vel, tavaly kihagyta az első három versenyt. A fiatal norvég versenyző PR-ban már nagyon profi, ígérete szerint idén már dobogós helyezéseket is látunk tőle.

Citroen Total Abu Dhabi World Rally Team - Citroen DS3 WRC
#3 Kris Meeke - Paul Nagle
#4 Mads Ostberg - Jonas Andersson

Személy szerint erre a csapatra vagyok a leginkább kíváncsi. A franciák szinte minden idejüket és erejüket a WTCC-nek szentelik, de köszönhetően a technikai szabályok tavalyi befagyasztásának, relatíve olcsón mehetnek egy újabb WRC szezont. Az anyagi erőforrásaikat szinte teljesen a pályaautós projekt emészti fel, így a pilóták terén is igyekeztek megtalálni az ár-érték arányban legjobb változatot. Elköszöntek a betliző Hirvonentől és leigazolták Ostberget az M-Sport-tól, ami minden bizonnyal úgy nézett ki, hogy megkérdezték tőle, akar-e ingyen versenyezni náluk. A válasz nyilvánvalóan igen volt mivel Ostberg tehetős családból származik, az utazási költséget és a zsebpénzt pedig könnyen elő tudja teremteni Norvégiában. Ettől Ostberg még remek pilóta, a tavalyi événél csak jobban mehet. Kris Meeke már tavaly is bemutatkozhatott a Citroennél, Sordót helyettesítette két alkalommal és amíg ment, addig jól ment. Rendszerint azonban bukás lett a vége, Ausztráliában mindjárt két totálkárt is összehozott, így az idényzáró brit versenyen inkább Kubica kapott lehetőséget a nagy csapatban. Ez lehet Meeke első teljes éve a WRC-ben, pedig nyáron lesz harmincöt esztendős, nem kell különösebben ecsetelnem, hogy mekkora lehetőség előtt áll a 2009-es IRC bajnok.

M-Sport World Rally Team - Ford Fiesta RS WRC
#5 Mikko Hirvonen - Jarmo Lehtinen
#6 Elfyn Evans - Daniel Barritt

Malcolm Wilson alakulatánál is nagy változások történtek a télen, hiszen kiszállt az eddigi főszponzor, új meg nem lett. Neuville és Ostberg eligazoltak, Novikovnak elfogyott a pénze, így idén kétautós felállásban láthatjuk a fordos kirakatcsapatot. Természetesen a pazar bevételt termelő versenyautó bérbeadást nem fejezi be az M-Sport és továbbra is Fiestából látjuk majd a legtöbb WRC-t a versenyeken. Visszatért a tékozló fiú Hirvonen személyében és ez lehet, hogy jól sül majd el. 2011-ben azért távozott a Citroenhez, hogy több pénzt tudjon keresni, de egyáltalán nem jött ki neki a lépés a francia csapatnál, így két szezon után elköszöntek tőle. Wilson örömmel fogadta vissza a csapatába, de alighanem még a 2011-es gázsijánál is jóval alacsonyabb bért fizet neki, aki már nyert Monte carlo Rallye-t (2010). Új játékos a fiatal Elfyn Evans, aki szintén nagy kedvence a csapat mindenható urának és még Hirvonen aprójához képest is nagyon olcsón hajlandó versenyezni. Elfyn édesapja Gwyndaf egyébként a kilencvenes évek végén a Seat gyári pilótája volt, így a huszonöt esztendős walesinek lesz kihez fordulnia tanácsért, ha megakad valahol. Elfyn Evans tavaly a Szardínia Rally-b mutatkozott be WRC-vel, ahol egy parádés hatodik helyet szerzett. 2012-ben világbajnok lett a juniorok között, tavaly pedig hetedik a WRC2-ben.

Hyundai Shell World Rally Team - Hyundai i20 WRC
#7 Thierry Neuville - Nicolas Gilsoul
#8 Dani Sordo - Marc Martí

A friss hús. Nem tudjuk, mire számíthatunk tőlük. Ugyanazt szajkózzák, mint tavaly a VW, hogy ez számukra tanulóév lesz, nem számít az eredmény, meg ilyesmi. Tőlük mindenképpen őszintébben hangzik, mint a VW-tól, akik pontosan tudták, hogy hova jönnek. A Hyundai is tudja, de koránt sem tesztelték úgy szénné magukat, mint a VW, viszont rengeteg nagy tudású szakembert szipkáztak el különböző csapatoktól. Neuville deklaráltan első számú pilótának érkezett, míg a nyolcas rajtszámú i20 WRC-t minden versenyen egy specialista kezeire bízzák. Neuville fantasztikus szezont teljesített tavaly az M-Sportnál, nagyrészt ennek köszönhette a hyundai-os szerződését. Nagy kérdés vele kapcsolatban, hogy át tudja-e menteni idénre is a tavalyi formáját, mert ha nem, akkor bajok lesznek. Sordo, úgy látszik, a biztos pont a WRC világában. Hol itt, hol ott tűnik fel és gyűjtögeti a tapasztalatokat, amiket egy új csapat nyilván roppant jól hasznosíthat. A spanyol a megbízható versenyzők közé tartozik, pontokat hozhat a Hyundainak, akár egy dobogó is benne van a pakliban, ha a körülmények kedvezően alakulnak számára.

Akikkel még számolnunk kell a Montén:

#10 Robert Kubica - Maciej Szczepaniak (Ford Fiesta RS WRC): Ha a Jänner Rallye-n látott autózását akarja megismételni a Montén is, akkor garantálhatóan nem ér célba. Ausztriában rengeteget volt az út mellett, de az ottani útviszonyok ezt nem büntették olyan szigorúan, mint ahogy a Monte Carlo Rallye sziklái fogják. Egyébként imádjuk, drukkolunk neki és reméljük, hogy jó helyen ér célba.

#11 Bryan Bouffier - Xavier Panseri (Ford Fiesta RS WRC): A Hyundai rostáján kihullott, nem lett belőle gyári pilóta. A Montét imádja, 2010-ben, igaz némi szerencsével, nyert is már itt. Az autóját az M-Sport hozza a versenyre, azzal tehát aligha lesz probléma. Mindenképpen nagy elégtétel lenne számára, ha a két Hyundai előtt végezne a versenyen.

#12 Francois Delecour - Dominique Savignoni (Ford Fiesta RS WRC): Elmúlt ötven esztendős, de a kondíciója egy edzett huszonévesé. A Monte specialistája, 1994-es győzelmének idén lesz a huszadik évfordulója. Továbbra is bírja a román idegenforgalmi hivatal bizalmát, így az ő pénzükön (is) indulhat a Montén. Ő az a versenyző, akiben még simán benne lehet egy kiugró eredmény, már nem annyira a sebessége, sokkal inkább a taktikai érzéke és a helyismerete miatt.

Képek: MGR Sportfotó

By EvoStudio

2014. január 13-án, 66 évesen itt hagyott bennünket a világ egyik legtöbbet próbált navigátora, Jean-François Fauchille. Olyan autókban versenyzett, amik megtapogatásáért, "összenyálazásáért" éveket adnánk az életünkből. Olyan pilótákkal versenyzett, akiknek a neve a húsz évvel később születettek számára is etalon. A nyolcvanas évek nagy tanúja volt.

Jean-Louis Clarr navigátoraként 1974-ben Gruppe 2-es francia bajnok, egy évvel később a kategória második helyén végeztek Asconájukkal. 1983-ban, egy Opel Ascona 400-zal Miki Biasion mögött Európa-bajnoki másodikak Guy "le Grizzly" Fréquelin-nel, és mintegy mellékesen bezsebelték a francia bajnoki címet is. Két, igazán navigátor-igényes világbajnoki futamot nyert Bruno Saby oldalán: 1986-ban Korzikán, 1988-ban a Montén diadalmaskodtak. Jeff, mert barátai és ismerősei csak így hívták, öt világbajnoki futamon (85-ben második és 88-ban harmadik Korzikán, 87-ben San Remóban második, 86-ban Akropolisz Ralin, és 89-ben a Montén harmadik) volt dobogós Sabyval, és egyszer (1985. Argentin Rali, harmadik) a formula 1-ben versenyző Reutemann oldalán.

Rajtuk kívül navigált még Bernard Béguinnek, Christian Dorche-nak, Alain Ambrosinónak, és Daniel Ducruet-nek is.

Képek Jeff Facebook-oldaláról

Az utóbbi néhány évben a Historic EB sorozat részét képező Mecsek Rallye-kon lehetett vele találkozni, mint versenyzői összekötő.

Nyugodj békében, Jeff!