Malcom Wilson, az M-Sport tulajdonosa, és a Ford WRC Team csapatfőnöke huszonegy évvel ezelőtt gőzerővel részt vett a Ford Sierra Cosworth 4x4 felesztésében. Ha csak ennyit tett volna hozzá a ralisporthoz, én már kedvelném. Ez a nagy tepsi az egyik kedvenc versenyautóm. A Sierra közel sem volt annyira ütőképes, mint a Fiesta, de nehéz lenne nem szeretni.

Ebben az autóban navigált neki Nicky Grist, de ugyanilyennel versenyzett Francois Delecour is.

Erre a versenyre a nagy esések miatt emlékeznek a legtöbben.

Jópofa programnak tűnik. Valaki?

Nem verseny, hanem egy örömautózás, amit a szponzorok és a médiaképviselők autóztatására hozták létre. A rendszer egyszerű: a pályán egyszerre 5 autó tartózkodhat, 3 kört tud menni, majd autó cserék következnek.

Kiírás itt.

A sorozat következő epizódja:

PART 1.

Part 2.

Végeredmény:
1.        Grönholm, Marcus - Rautiainen, Timo        Peugeot 206 WRC   
2.        Rovanperä, Harri - Pietiläinen, Risto          Peugeot 206 WRC   
3.        Burns, Richard - Reid, Robert                   Subaru Impreza S7 WRC '01   

A végén álljon itt egy belsőkamerás felvétel, ami bemutatja a ralizás minden szépségét:

Sorozatunk következő része:

Part. 1

Magyarországon kevés legendás kisautó volt az elmúlt húsz év ralitörténetében. Egy fehér kocka Suzuki Gti ilyen. Úgy tűnik, hogy a papírjait felleltük, de a vasat nem találjuk, pedig szívesen mennénk vele jövőre pár versenyt a Historic bajnokságban, mert ahhoz már elég öreg. Meg talán az Eifel Rallye Festival is hívogatóan hangzik. Ha már annyian tervezzük, hogy elmegyünk, menjünk már rendesen.

Folytatva a sorozatot elértünk az egyik legemlékezetesebb Wales Rallyhoz. Történt ugyanis, hogy a bajnokság utolsó futamán dőlt el, hogy ki lesz 1998 világbajnoka: a két bajnokaspiráns két pont különbséggel érkezett Angliába (Tommi Mäkinen -  58, Carlos Sainz - 56). Az első napon Mäkinen hatalmasat hibázott: kiütötte az autó jobb hátsó futóművét. Sainz ekkor a második helyen állt, minden adott volt, hogy megszerezze harmadik bajnoki címét. Az utolsó gyorsasági előtt a negyedik helyen állt, ami pont elég volt ahhoz, hogy megszerezze a bajnoki címet. Ekkor történt a tragikus fordulat: a cél előtt 400 méterrel felrobbant a Toyota motorja, Sainz kiesett, Mäkinen bajnok lett. Carlos navigátora, Luis Moya mérgében a sisakját bedobta a hátsó szélvédőn.

 A futamot egyébként Mäkinen csapattársa, Richard Burns nyerte. Ezzel a Mitsubishi megnyerte a gyártók bajnokságát is.

A verseny dobogósai:

1.        Burns, Richard - Reid, Robert             Mitsubishi Carisma GT Evo V   
2.        Kankkunen, Juha - Repo, Juha           Ford Escort WRC   
3.        Thiry, Bruno - Prévot, Stéphane         Ford Escort WRC   

Újra a VB-sorozat része a verseny.

1996-ban a brit futam csak az F2-es világbajnokságba számított be. Az milyen, hogy Stig Blomqvist az 1.6-os Feliciával harmadik lett?

Hármas Subaru győzelemmel zárult az 51. Network Q RAC Rally 1995-ben. David Richards jó szemét mutatja, hogy három világbajnokból állt a dobogóra. Colin Mcrae ebben az évben ért a csúcsra, Burns hat évvel később. Mindkettőjük neve örökre összekapcsolódott a Subaruval. A videókat elnézve én úgy gondolom, hogy a WRC-k előtt is volt élet.

A Ciprus Rali után volt egy pénzdíjas ralisprint versenyt. Kétszer kellett a versenyzőknek ugyanazt a 19,4 km hosszú gyorsaságit teljesítenie. A legjobb a 23 éves Thierry Neuville volt, és nyert 40.000 eurót. Beteg, ahogy közlekedik... Szeressétek!

A magyar párosok itt is célba értek. 

Az élő közvetítések anyaga alább megnézhető. Csak a verseny legkomolyabb jelenetét emeljük ki (második menet harmadik videó, 3:10-körül van, de érdemes korábbról nézni.) Egyet kell értenünk a német szakkommentátorral: Ajajjaj!

1. 1 Juha Kankkunen TOYOTA CÉLICA GT four ST185 6h 25m 48s

2. 4 Keneth Eriksson MITSUBISHI LANCER GSR +01m 44s

3. 8 Malcolm Wilson FORD ESCORT RS COSWORTH +05m 38s

Fantasztikus győzelem Cipruson, és bajnoki cím egy közel sem tökéletes szezonban. Ha a Monte Carló-i, vagy csak a jaltai rali előtt valaki azt mondta volna, hogy a sorozat 2011-es bajnoka az addig nem túl meggyőző Mikkelsen lesz, valószínű bármilyen okfejtését elengedtük volna a fülünk mellett.

Az utolsó versenyeken a norvég azonban olyan szintre lépett, ahova csak kevesen jutnak. Ezt a Ciprus-ralit olyan éretten autózta végig, ahogy azt egy bajnokesélyestől elvárnánk.

Szombaton 99 versenykilométert, hat gyorsasági szakaszt teljesített a mezőny. Neuville és Hanninen az első napon kiszállt a bajnoki csatából, Loix teljesítményét látva pedig biztos volt, hogy csak két aspiráns, Kopecky és Mikkelsen között dől majd el az összetett elsőség.

Miután lement az első kör, már az is egyértelművé vált, hogy ezeken a pályákon bizony a norvég a gyorsabb. Mikkelsen ott folytatta, ahol egy nappal korábban abbahagyta, és behúzta az első két gyorsot. Nászer el-Attija tartotta vele a tempót és még egy szakaszt is elhozott. A katari nagy nyomást gyakorolhatott mindkettejükre, és alaposan beleszólt a játékba. Beékelődött kettejük közé, és ezzel talán Kopecky-t hozta kellemetlenebb helyzetbe, hisz még ha egy Dakar-győztes és PCWRC-bajnok pilótáról is van szó, - aki nem mellesleg egy évvel korábban megnyerte a Ciprus-ralit - akkor is csak egy vendég ő most egy olyan vidámparkban, amelyet ismer ugyan, de a játékot a bérleteseknek szánták.

A napi első három gyors után tehát nem változott az élmezőny sorrendje (1. Mikkelsen, 2. el-Attija +26 mp, 3. Kopecky +48 mp), a többiek pedig olyannyira más iramban jöttek, hogy a negyedik Sandell 2,5 percre volt már ekkor.

A kilencedik szakasz vízválasztó lehetett volna, és részben az is volt. El-Attiját egy motorhibával utolérte a balszerencse, és számára nem volt tovább. Ennél nagyobb borzalom lett volna, ha a bajnoki cím sorsáról egy defekt dönt, és ez nagyon közel állt ekkor. Kopecky és Mikkelsen is beszedett egyet-egyet, azonban relatív kevés időveszteséggel mindketten letudták a dolgot.

Már csak két mért szakasz volt hátra, és Mikkelsen nem bízott semmit a véletlenre. Noha cseh márkatársa majd' 1,5 percre volt tőle, ő még futott egy abszolút első időt a legutolsón. Ezzel megcsinálta, ő a bajnok.

A Ciprus-rali végeredménye (teljes lista)

1. Andreas Mikkelsen 02:25:18.5
2. Jan Kopecky+ 1:40.5
3. Patrik Sandell + 2:54.8
4. Karl Kruuda + 4:33.0
5. Freddy Loix+ 5:25.4

A pontverseny végeredménye (teljes lista)

1. Andreas Mikkelsen 153,5 pont

2. Jan Kopecky 152 pont

3. Juho Hanninen 125 pont

4. Freddy Loix 123 pont

5. Thierry Neuville 115 pont

A csehek egyik szeme sír, a másik nevet. A gyártók címe mellé egy újabb egyéni cím is került a Skodához igaz, ezt újfent nem Kopecky-nek köszönhetik. Most egy szőke északi srác rondított bele a teljességbe. Mondhatnánk, hogy ha nincs ez a duplaszorzó, vagy a minuszolás, Jan hülyére ver mindenkit a ponttáblázaton, de ne mondjuk. A szabály adott, nyílt sisakos szezon volt az elsőtől az utolsó állomásig.

Mikkelsen idei villámgyors fejlődésére nem találnánk elég jelzőt a magyar nyelvben, és az a legkevesebb, hogy a ciprusi siker után Petter Solberg méltó utódának nevezzük. Ez a srác mindössze huszonkét éves és egy igazi profi. Hol volt ilyen idősen a világbajnok honfitárs, a norvég rali-sikerek úttörője? Sehol. Ezzel persze nem Mr. Hollywood érdemeit szeretnénk vitatni, egyszerűen csak változnak az idők a ralisportban is (lásd Latvala első világbajnoki győzelme 22 év és 313 naposan), de, hogy tovább fényezzük kicsit a skandináv ifjút, nézzük meg kiket is küldött maga mögé az idén. Jan Kopecky, Juho Hanninen, Freddy Loix, Toni Gardemeister, Guy Wilks, Bryan Bouffier – csupa olyan név, akit a legtöbb raliszurkoló minimum a másodvonalba sorolna egy tehetségskálán, és ezen versenyzők talán mindegyike  önteltség nélkül kacérkodhatott a bajnoki cím gondolatával a szezon előtt. Ott van persze még a huszonharmadikat taposó Thierry Neuville is, aki könnyen lehetett volna e bekezdés első számú alanya, Peugeot-ja azonban cserbenhagyta a negyedik szakasz után, így - és csak emiatt - az ő mélyebb méltatása még várat. Az már most biztos, hogy mind a ketten meghatározó alakjai lesznek a ralisportnak, bármerre is folytatják a jövőben.

Meglehet, Mikkelsen idővel visszatér a világbajnokságra. Igaz, WRC-s évei nem voltak túl meggyőzőek, de láss csodát: most egy bajnok a fiú. A kudarcokkal, bukásokkal tűzdelt WRC-s korszak alatt pedig egy kisebb sikert is elért, amikor a 2008-as svéd ralin megdöntötte a legfiatalabb pontszerző rekordját, neve tehát egyáltalán nem lehet közömbös a nagyobbak világában sem.

Azóta rengeteg tapasztalatot gyűjtött, óriásit fejlődött – akár valamelyik újonnan belépő csapat is lecsaphat majd rá. Akárhogy is alakul, az sem lenne rossz döntés számára, ha még egy évet eltöltene az IRC-ben a Skoda UK-nál, mint címvédő.

Mi ezúton gratulálunk neki és csapatának a bajnoki címhez. Sok sikert a folytatáshoz! 

Végül, de semmiképp sem utolsó sorban gratulálunk magyarjainknak. Puskádi János és Gódor Barnabás kettőse a sorozat hat futamán vett részt az idén, ciprusi eredményükkel pedig az összetett harmadik helyezést szerezték meg a kétkerékhajtású autók bajnokságán. Vizin László és Zsiros Gábor huszonegyedikként ért célba a szezonzárón, és ne feledkezzünk meg Széchenyi Zoltánról sem, aki navigátorként sokadjára teljesítette a viadalt, ezúttal Doros Constantinou oldalán indult, és a huszonhatodik lett.

1. 2 Carlos Sainz TOYOTA CÉLICA GT four ST185 5h 23m 06s

2. 10 Ari Vatanen SUBARU LEGACY RS 4WD +02m 16s

3. 1 Juha Kankkunen LANCIA DELTA HF INTEGRALE EVO +02m 45s