Ahogy az már hosszú évek óta bevett szokás, idén is január végén, Monte-Carloban vette kezdetét a rali világbajnokság. A szerdai bemelegítő tesztet követően csütörtökön Monacoból rajtolt a mezőny, majd két késő esti szakasszal kezdhették meg a vasárnapig délutánig tartó száguldást. 

A csütörtök esti szakaszokon (melyeket csak egy-egy alkalommal teljesített a mezőny) főként száraz aszfalt várta az indulókat, de az első gyorsasági közepénél trükkös jeges és havas kanyarkombinációk nehezítették meg a versenyzők életét.

A tavalyi összetett második helyének köszönhetően most is másodikként induló Thierry Neuville járt a legrosszabbul ezen a különösen is nehéz részen, ahol lecsúszott az útról és a szurkolók segítségére szorult. A Hyundai ugyanis önerőből nem tudott visszatérni az útra és bár nem véthetett nagy hibát a belga versenyző, a nem tervezett mutatvány így is több, mint négy percébe került. 

Fotók: Janus Ree/Red Bull Content Pool

2017 fordos világbajnoka, Sebastien Ogier sem úszta meg hiba nélkül a nyitónap szakaszait. Ugyanezen a részen csúszott meg, majd forgott be végül Fiesta WRC-jével, de még így is ő nyerte az év első (és utána azt azt követő második) szakaszát is. 

Az élmezőnyből szinte mindenki vétett kisebb-nagyobb hibákat: Latvala kétszer is megforgott, Evans pedig már az első gyorson összeszedett egy defektett 10km-el a rajt után. 

Az első két szakaszt követően Ogier (Ford) vezet, Mikkelsen, Sordo (mindketten Hyundai) Tanak és Latvala (Toyota) előtt. Pénteken kétszer három szakasz és esős idő várja a versenyzőket.

A pihenőnapot követően a kétnapos maratoni-szakaszhoz érkezett a Dakar mezőnye.

A "maratoni-szakasz" lényege, hogy a szombati és vasárnapi etapok között minimális szervizelési lehetőségük van az autósoknak (a motorosoknak meg még tőlük is kevesebb.) A hetedik versenynapon több, mint 400 km-nyi szakasz várt a mezőnyre, míg vasárnap ez a táv már az 500km-t is megközelíti majd.

A la pazi pihenőt követően Uyuniba vezetett az út, mely az esős időjárás miatt kifejezetten nehéz kihívásnak indult. A napot az összetettben is vezető Peterhansel kezdte a legjobban, és több, mint 180 km-en át ő autózott a leggyorsabban. Egy óriási pocsolyában azonban elpártolt tőle a szerencse: épp egy beragadt motorost próbált meg kikerülni, de egy nagyobb kődarab jelentős mértékű kárt okozott hátsó felfüggesztésében. A tizenháromszoros Dakar győztes így arra kényszerült, hogy bevárja a már korábban 29 órányi büntetést begyűjtő és most már csak pont az ilyen esetekre "tartalékautóval" versenyző csapattársát, Desprest. 

A várakozás és a szerelés egy és háromnegyed órát vett igénybe, mely hátránnyal még mindig "csak" az abszolút értékelés harmadik helyére esett vissza a francia Dakar-legenda.  Összetettbeli lemaradása így egy óra húsz perc.

Fotó: Andre Lavadinho/ @World (dakar.com)

A vezetést így az eddigi második, a Peugeot álomcsapatának legidősebb tagja, Carlos Sainz vehette át, aki nem csak az abszolútban, de a napi eredmények listáján is az első helyen ért célba. Előnye bő egy óra a legjobb toyotás Nasser Al-Attiyahhoz képest. 

A gyári Toyota versenyzői a TOP5 maradék két helyét foglalják el: de Villiers a negyedik (szombaton a második leggyorsabb volt), ten Brinke pedig az ötödik. Őket az abszolútban a korábban motorral versenyző lengyel minis Jakub Przygonski és az elmúlt évekhez hasonlóan idén is Forddal induló cseh ralipilóta, Martin Prokop követi a hatodik és hetedik helyen. 

A TOP10-ben még egy Peugeot, Al-Qassimi és két további Toyota található.

Vasárnap folytatódik a maratoni szakasz: 500km-nyi gyorsasági Uyuniból a sós sivatagon át Tupizáig, néhol egészen komoly, 4800 méteres tengerszint feletti magasságban. 

A 7. szakasz eredménye: 

01. Carlos Sainz/Lucas Cruz, Peugeot, 4:49.26 óra
02. Giniel de Villiers/ Dirk von Zitzewitz, Toyota, + 12.05 perc
03. Nasser Al-Attiyah/Matthieu Baumel, Toyota, + 14.19
04. Jakub Przygonski/Tom Colsoul, Mini All4, + 20.58
05. Martin Prokop/Jan Tomanek, Ford, + 23.57
06. Lucio Alvarez/Robert Howie, Toyota, + 28.49
07. Bernard ten Brinke/MichelPerin, Toyota, + 31.33
08. Khalid Al-Qassimi/Xavier Panseri, Peugeot, + 39.30
09. Boris Garafulic/, Filipe Palmeiro, Mini All4, + 54.42
10. Peter van Merksteijn/Maciej Marton, Toyota, +57.21

Összetett állás szombat után:

01. Carlos Sainz/Lucas Cruz, Peugeot, + 21:41.38 óra
02. Nasser Al-Attiyah/Matthieu Baumel, Toyota, + 1:11.29 
03. Stéphane Peterhansel/Jean-Paul Cottret, Peugeot, + 1:20.46
04. Giniel de Villiers/ Dirk von Zitzewitz, Toyota, +1:20.54
05. Bernard ten Brinke/MichelPerin, Toyota, + 1:25.04
06. Jakub Przygonski/Tom Colsoul, Mini All4, + 2:19.02
07. Martin Prokop/Jan Tomanek, Ford, + 2:22.39
08. Khalid Al-Qassimi/Xavier Panseri, Peugeot, + 2:41.26
09. Peter van Merksteijn/Maciej Marton, Toyota, +4.23.35
10. Lucio Alvarez/Robert Howie, Toyota, + 5:14.16

Négy napnyi perui dűnék között autózás, majd a havas hegycsúcsok közé Bolíviába érkezés után  pihenőnapjához érkezett a 2018-as Dakar mezőnye. Összesen 335 jármű vágott neki a 40. jubileumi Dakarnak, de az ötödik napon már 60-al kevesebben tudtak elrajtolni, a pihenőnapig pedig még ennél is kevesebben jutottak el.

Sajnos a kiesők között találjuk az egyetlen magyar autós egységet, a Szalay-Bunkoczi párost is. Bár csak a negyedik napig jutottak, azalatt is több technikai probléma súlytotta őket. Önindítóból például három nap alatt hármat folyasztott el Opeljük. A negyedik nap versenytávját nem tudták befejezni, ezt követően pedig már időbüntetéssel sem folytathatták a versenyt.

Az ötödik nap egy újabb nagy szállt ki a versenyből: a kilencszeres ralivilágbajnok, a negyedik szakasz győztese Sebastien Loeb is a verseny feladására kényszerült. Loeb egy versenytársát próbálta meg kikerülni. Mindössze alig 30 kilométer/órás sebességnél esett egy gödörbe, ahonnan önerőből se előre-se hátra nem tudott tovább haladni.

Ha mindez nem lett volna elég, Daniel Elena is megsérült a jobb egyben. Az ugyancsak többszörös ralibajnok navigátor farcsontja sértült, mely sérüléssel nem tudta tovább folytatni a Dakart a francia páros.

A negyedik napi etapot így a Peugeot eddig legmagabiztosabban teljesítő versenyzője, Peterhansel nyerte. Ez az első és eddigi egyetlen szakaszgyőzelme a tizenháromszoros Dakar-győztesnek, de ezzel is közel fél órás előnnyel vezeti a versenyt összetettben.

Mögött másodikként csapattársa, az ötödik napi szakaszgyőztes Carlos Sainz áll. 

A két Peugeot mögött zsinórban három Toyota következik: a gyári csaaptban először induló Ten Brinke a harmadik, a több defeketet is összeszedő, többször elakadó de szakaszt is nyerő Al-Attiyah a negyedik, De Villiers pedig az ötödik pozícióból várja a folytatást. 

A folytatásban még több, mint 4000km-t teljesíteni a verseny végéig, szombaton 425km-nyi szakasz vár a mezőnyre. A célig azonban több pihenőnap már nem lesz, zsinórban nyolc napot kell autóznia a versenyben maradottaknak.

Összetett állás a pihenőnap után:

01. Stéphane Peterhansel/Jean-Paul Cottret, Peugeot, 16:25.02 óra
02. Carlos Sainz/Lucas Cruz, Peugeot, + 27.10 perc
03. Bernard ten Brinke/MichelPerin, Toyota, + 1:21.41
04. Nasser Al-Attiyah/Matthieu Baumel, Toyota, + 1.24.20
05. Giniel de Villiers/ Dirk von Zitzewitz, Toyota, + 1:35.59
06. Jakub Przygonski/Tom Colsoul, Mini All4, + 2:25.16
07. Martin Prokop/Jan Tomanek, Ford, + 2:25.52
08. Khalid Al-Qassimi/Xavier Panseri, Peugeot, + 2:29.06
09. Eugenio Amos/Sébastian Délaunay, SMG-Buggy, + 2:30.58
10. Patrick Sireyol/François-Xavier Beguin, Cummins-Buggy, + 3:25.35

A keddi napon bár tengerpart mellett is autózhattak a Dakar-résztvevők, a dűnéket ezúttal sem úszta meg a mezőny.

Az idei verseny eddig kifejezetten méltó a hagyományokhoz, és igazi jubileumi viadal szemtanúi lehetünk. Kedden reggel egy régi szokást felelevenítve újra tömegrajtot rendeztek, amire legutóbb 2010-ben volt példa. Ez az autóknál konkrétan négyes rajtot jelentett, ennyien startoltak egyszerre, egymás mellől a tengerparton kijelölt rajtpozícióból. Bár nyilvánvalóan a versenyzők is tudják, hogy nem sok minden múlik azon a pár kilométeren, amin együtt autóznak, mégiscsak van egyfajta különlegessége ezeknek a ritka alkalmaknak, arról nem is beszélve, milyen jól nézhetett ki élőben ez az esemény:

A 330 km-es szakaszból 17-et a tenger melletti részeken kellett teljesítsenek az indulók, majd az előző két naphoz hasonlóan újfent a dűnék felé vették az irányt, mellyel megintcsak alaposan meggyűlt a bajuk.

Az eddig remekül autózó el-Attiját több probléma is hátráltatta a verseny 4. napján. Két defektet is szerzett (és miután "csak" két pótkereket tudnak magukkal vinni, így ezt követően még körültekintőbben kellett folytatnia a napot), és két alkalommal el is akadt. Összességében csak a keddi napon majd' egy óra hátrányt gyűjtött be. Ezzel sajnos jelentősen csökkentek esélyei a végső győzelemre, de persze egy Dakaron sok minden megtörténhet, arról nem is beszélve, hogy még mindig csak a verseny alig harmadánál járunk.

Bár összességében kifejezetten jól áll az idén búcsúzó Peugeot csapata, a kiesési hullám őket sem kerülhette el. Cyril Despres ugyanis odaütötte bal hátsó futóművét és nem tudta önerőből folytatni a versenyt. Ezt leszámítva maradéktalanul elégedett lehet a francia csapat, kedden ugyanis az első három helyen értek be versenyzőik. Idei első, összességében 10. szakaszgyőzelmét ünnepelhette a kilencszeres ralivilágbajnok Sebastien Loeb. Figyelembe véve, hogy ez még mindig csak a harmadik Dakar-részvétele, ez kifejezetten komoly értékkel bír. És ne feledjük, hogy az első napokon tapasztalt dűnék hamarosan elfogynak, és jönnek a jóval "ralisabb" szakaszok, ahol az eddiginél is több esélye lehet Loebnek is. Keddi győzelmével az abszolút második helyre ugrott, Peterhansel mögötti hátrányának nagy részét az első napi fékhibájánál gyűjtötte be a francia pilóta.

 
Az összetett állása a 4. napot követően

Szalay Balázsék sajnos a negyedik napi távot nem tudták teljes egészében teljesíteni, miután autójukban három nap alatt háromszor is önindítót cseréltek. Utolsó egységként indulva esélyük sem volt biztonságos körülmények között befejezni a távot, így műúton tértek vissza a táborba. Egyelőre már/még nem szerepelnek így a hivatalos eredmények között, de a verseny igazgatóságának döntését követően ez remélhetőleg változhat még, és büntetéssel ugyan, de folytathajták majd a Dakart. 

Hétfőn folytatódott az eddigi adok-kapok a Toyota és a Ford között, és bár a hétfői szakaszt Al-Attiyah nyerte, összetettben csak a dobogó legalsó fokán áll.

Fotó: Red Bull Content Pool

Úgy fest nem túloztak a jubileumi 40. Dakar szervezői, mikor azt állították az elmúlt évek legnehezebb terepe vár az idei indulókra. Még csak a 3. napnál jár a két hetes verseny, több topp pilóta búcsúzott már a mezőnyből.

Nem volt ez másképp hétfőn sem, előbb Nani Roma bukott nagyot, majd Mikko Hirvonen esélyei lettek oda egy technikai hibát követően.

A hétfői versenynap egyik legszívfájdítóbb pillanata egy lángra kapott versenyautó volt, melyet a versenyzők szerencsére időben el tudtak hagyni. A sivatagi forróságban kigyulladt Mitsubishin azonban már nem tudtak segíteni.

Az élen a szokásosnál nagyobb különbségekkel állnak a párosok, ez a nehéz terepnek és az idei új térképszabálynak is nagyban köszönhető. A hétfői távot Nasser Al-Attiyah teljesítette a legrövidebb idő alatt,
őt zsinórban a négy Peugeot: Peterhansel, Sainz, Despres és Loeb sorrendben követték. Attiyah több, mint négy percet adott a mezőnynek, összetettben azonban a tegnapi "takarítás" miatt még mindig közel
8 perc a hátránya a hétfőn élre törő Peterhansel mögött.

Hogy mennyire a Peugeot és a Toyota küzdelméről szól az idei Dakar jól mutatja, hogy az első nyolcban mindössze egyetlen Mini áll, Terranova hátránya már bő fél óra. 

Szalayék számára is drámaian alakult a Dakar harmadik napja, a szakasz első részét még hiba nélkül teljesítették, az újrarajtolást követően azonban technikai hibák hátráltatták az egyetlen magyar autós csapatot. Miután lefulladt az Opel, órákat vesztegeltek a sivatagban. De a folytatás sem sokkal jobban alakult számukra, hét kilométerrel a cél előtt ugyanis felborult az opeles páros. Mindezek ellenére a magyar fiúk még mindig versenyben vannak, és ma reggel már neki is vágtak az újabb 300km-es szakasznak!

A 3. nap eredménye:

1. Nasser Al-Attiyah/Matthieu Baumel, Toyota, 3:09.08 
2. Stéphane Peterhansel/Jean-Paul Cottret, Peugeot, + 4.05 perc
3. Carlos Sainz/Lucas Cruz, Peugeot, + 6.07
4. Cyril Despres/David Castera, Peugeot, + 7.43
5. Sébastien Loeb/Daniel Elena, Peugeot, + 8.34
6. Giniel de Villiers/ Dirk von Zitzewitz, Toyota, + 10.11
7. Bernard ten Brinke/MichelPerin, Toyota, + 18.07
8. Martin Prokop/Jan Tomanek, Ford, + 18.56

Összetett állás:

1. Stéphane Peterhansel/Jean-Paul Cottret, Peugeot, 6:34.58 
2. Cyril Despres/David Castera, Peugeot, + 3.11 perc
3. Nasser Al-Attiyah/Matthieu Baumel, Toyota, + 7.43
4. Sébastien Loeb/Daniel Elena, Peugeot, + 10.11
5. Giniel de Villiers/ Dirk von Zitzewitz, Toyota, +11.23
6. Carlos Sainz/Lucas Cruz, Peugeot, + 14.47
7. Bernard ten Brinke/MichelPerin, Toyota, + 31.18
8. Orlando Terranova/Bernardo Graue, Mini All4, + 35.19

 A szombati bemelegítést követően vasárnapnap már egy ízig-vérig "dakaros" szakasz várt a mezőnyre: homok és homokdűnék több, mint 250km-en keresztül.

Az első nap toyotás sikereiért másnap komoly árat fizettek a japán márka versenyzői, hiszen ezúttal - kivételesen - nem a motorosok kezdték a napot, hanem az autósok rajtoltak elsőnek. Nem kis hátrányt jelentett ez az elsőként rajtoló Nassernek, aki közel 15 percet lemaradásba került a szakasz győzteséhez képest.

A bemelegítő szakasz kifejezetten rosszul sikerül a Peugeot pilótáinak, de vasárnapra változott a helyzet és rögtön egy hármas győzelmet produkáltak: Despres, Peterhansel és Loeb sorrendben értek célba a 267 km-es szakasz végén. Sokáig úgy tűnt egyébként de Villiers nyeri a szakaszt Toyotájával, de eddig tisztázatlan okokból módosították eredményét és csak a negyedik legjobb időeredmény került a neve mellé.

A mezőny már a második napon alaposan fogyásnak indult. A legfurcsább balesetet Yazeed Al-Rajhi és Boris Garafulic okozták, akik egyszerűen összeütköztek a sivatagban. Mindkét kocsi olyan mértékben sérült, hogy meg kellett várják a szervizkamionukat.

Fotók: ASO/@World/A.Lavadinho

A szombati gyorsot még negyedik leggyorsabbként kezdő amerikai Dakar-újonc remeklése sem tartott soká, Bryce Menzies ugyanis méreteset bukott Mini bugy-jával és a verseny feladására kényszerült.

Szalayék összetett 41. helye kifejezetten jól cseng, pláne annak tudatában, hogy vasárnap rengeteg problémával és több elakadással is meggyűlt a bajuk. Ha mindez nem lett volna elég, még egy defekt is hátráltatta őket, de mindezt meghallgatjátok, ha IDE kattintotok.

Sajnos a motorosaink közül sincs már mindenki versenyben, Laller ugyanis már a második napon feladta az idei Dakart, az ő mezőnyökről a Totalbike-on találhattok összefoglalót.

A hagyományokhoz híven idén is a Dakar Ralival indul az év, mely immár 40. alkalommal rajtol el január első hétvégéjén. A 2008-as elmaradt afrikai versenyt követően 2018-ban már tizedjére tartják Dél-Amerikában a világ leghíresebb tereprali futamát.

 A szombati napon közel 250km összekötő szakasz várt a mezőnyre, melyet követően az idei kiírás legrövidebb, mindössze alig 31 kilométeres gyorsaságija várt az indulókra. A kijelölt pálya rövidsége ellenére nem kis kihívást jelentett, rögvest a lehető legnehezebb terep, azaz a homokdűnék várták a Dakar-résztvevőket. 

 Fotók: Red Bull Content Pool

Az első szakaszon 92 autós indult el, köztük a Dakarnak tizenharmadik alkalommal nekivágó Szalay Balázs is. Mellette ezúttal is Bunkoczi László diktálja az itinert, akivel eddig hétből hét alkalommal jutottak el a célig. Reméljük ez a statisztika idén sem változik majd.

Fotó:  Photo Eric Vargiolu / DPPI

A toyotások kezdtek a legjobban:  Nasser Al-Attiyah nyerte a szombatot, így ő rajtol vasárnap elsőként (a kocsik a motorosok előtt rajtolnak ezúttal). Őt 25 másodperces lemaradással követte holland csapattársa, Bernard ten Brinke. Harmadikként a helyiek nagy kedvence, Nicolas Fuchs végzett.

A TOP10-ben még két Toyota (de Villiers és Alvarez), valamint négy Mini (köztük Nani Roma és a buggy-val induló Hirvonen) és a Prokop által vezetett Ford található. 

Az idén búcsúzó Peugeot kifejezetten rosszul kezdett: Mr. Dakar csak a 11., Carlos Sainz pedig a 16. helyen ért célba. Lemaradásuk bő két és fél perc. A legszerencsétlenebbül azonban kétségkívül Sebastien Loeb járt, versenyautójában már a harmadik kilométer megtétele után elromlott ugyanis a fék, melynek hiányában közel hat perc hátrányba került. 

Határozottan jól kezdett azonban a Szalay-Bunkoczi páros. A magyar csapat az összetett 36. helyen fejezte be a verseny első napját. Az igazi küzdelem holnap veszi kezdetét, amikor is 267 kilométert kell teljesíteniük a perui homokdűnék között.  

1. Nasser Al-Attiyah/Matthieu Baumel           Toyota, 21.51 perc
2. Bernard ten Brinke/MichelPerin                 Toyota, +25 másodperc
3. Nicolas Fuchs/Fernando Mussano             Borgward, +34
4. Bryce Menzies/Peter Mortensen                Mini Buggy, +38
5. Nani Roma/Alex Haro Bravo                      Mini All4, +53
6. Giniel de Villiers/ Dirk von Zitzewitz           Toyota, +54
7. Lucio Alvarez/Robert Howie                       Toyota, +1.12
8. Mikko Hirvonen/Andreas Schulz                 Mini Buggy, +1.36
9. Jakub Przygonski/Tom Colsoul                   Mini All4, +1.54
10. Martin Prokop/Jan Tomanek                     Ford, +2.04

Az idei év legnagyobb meglepetése volt, hogy szeptemberben, alig öt nappal a rajt előtt kiderült, elmarad a Budapest Rallye. A versenyzőket és szurkolókat jelentős vagyoni (pl. az autóbérlés, a teszt, és szállás költsége) mellett csaknem helyrehozhatatlan erkölcsi kár is érte. Nem tudni, hogy mi vezetett ide, csak egy dolog biztos: olyan későn kértek környezetvédelmi engedélyt, hogy esélytelen volt, hogy azt a verseny rajtjáig kiadják. Felelős nincs.

Mi, a mai napon a versenyzői gyűlésen megjelentek, aláírásunkkal igazolva kérjük és tanácsoljuk, hogy az MNASz minden olyan Tisztségviselője, aki a kialakult helyzetért és válságért erkölcsileg felelősnek érzi magát, betöltött tisztségéről mondjon le.

Ez a mi kérésünk és tanácsunk.

Közel 2000 km-t utaztunk, hogy alaposabban is szemügyre vehessük a műhelyt, ahol Norbi szavaival élve: "a csoda történik". Nürtingen városában készíti fel ugyanis a Tankpool24 csapata kétszeres Európa-bajnokunk Kiss Norbert Mercedes versenykamionját. 

A magyar versenyző jelenleg az összetett második helyről várja a folytatást a következő, hungaroringi futam előtt, ahol a kamion EB mellett Kamion Fesztivállal is várják a kilátogató nézőket.

Nem is szaporítom tovább a szót, jöjjön videónk a nürtingeni műhelylátogatásól:

A videó mellett természetesen pár képet is lőttünk: 

Hetedik alkalommal változott a veterán raliautók találkahelyévé az Eifel-hegységben, a legendás Nürburgring tőszomszédságában megbúvó apró német városka, Daun. Az Eifel Rallye Festival a hírhedt B-csoportos versenyautók egyik utolsó mentsvára, ez az, ami ezt a rendezvényt világszinten is különlegessé teszi és amiért ez a kisváros rajongók tízezreinek vált a zarándokhelyévé az elmúlt években.

A háromnapos rendezvény jellegét legjobban leíró szó a fesztivál, mint ahogy azt az elnevezése is mutatja, itt nem versenyzésről van szó, nincsenek mért eredmények, ez egy hatalmas buli. A stopperek hiányától eltekintve viszont olyan, mint egy „normál” rali, rendeznek shakedownt, két super speciál szakaszt és összesen hat gyorsaságit. Nem más ez, mint benzingőzbe burkolt múltidézés annak a lehető legtöbb, eredeti vagy korhű kellékét felvonultatva, hogy hűen idézze fel a raliért rajongók egyik kedvenc korszakát, az 1982-1986 közötti időszakot, amikor az FIA B-csoportra vonatkozó szabályrendszere szerint épített versenyautók uralták a gyorsasági szakaszokat.  Ahogy a ’84-es világbajnok, Stig Blomqvist mosolyogva mondta az Eifel Rallye nyitóestjén tartott beszélgetésen: „akkoriban, a mai értelemben véve gyakorlatilag nem voltak szabályok, neked kellett lenni a leggyorsabbnak”.

Az FIA korlátozása ma is érvényes a B-csoportos autókra (sajnos emiatt kerültek pl. 2017-től kizárásra egy másik hasonlóan színvonalas versenyről, a Legend de Spa/Bastogne-ról), de több gyűjtő és egykori versenyző is az eredeti rendeltetésüknek megfelelően kívánta használni ezeket az autókat. Ekkor lépett a színre Reinhard Klein, a világ egyik leghíresebb ralifotósa (1997-ben alapította a McKlein ügynökséget Colin McMasterrel, saját archívumában az ’50-es évekig visszamenőleg találhatóak raliversenyeken készített felvételei), aki összefogta az eredeti vagy az eredetivel közel megegyező raliautók tulajdonosait és megszületett a Slowly Sideways. Ehhez a szervezethez bárki csatlakozhat, aki 1986-os vagy annál öregebb eredeti vagy az eredetivel megegyező raliautóval rendelkezik, illetve gyári A-csoportos versenyautó áll a garázsában és nem félti elővenni. Az Eifel Rallye Festival a szervezet kiemelt programja, de itt nem csak a Slowly Sideways tagok kapnak lehetőséget a száguldásra. Minden évben egy bizonyos tematika köré szerveződik az Eifel Rallye, idén a ralisport hat évtizedét ünnepelték, ugyanis az 1960-as évek közepe óta rendeznek a mai ralik ősének tekinthető, a stopper ellen folytatott küzdelmet, amelynek a végén a leggyorsabbnak jár az első hely. A versenyt megelőző estén Daun főterén a hagyományos Rallye Partyra gyűlnek össze a résztvevők és a nézők, idén mind a hat évtizedből hívtak meg versenyzőket egy beszélgetésre és mind a hat évtizedről vetítettek egy-egy 3-5 perces filmet Helmut Deimel archívumából.  Napjaink versenyzőit Thierry Neuville képviselte (idén kiemelt partnerként szerepelt a Hyundai), az Eifel Rallye Rali Nagykövetévé („Rallye Ambassador”) pedig a már említett Stig Blomqvistot választották, aki az elmúlt hat évtized mindegyikében legalább egyszer nyert ralit, legutóbb éppen tavaly, az East African Safari Classicot.

A híres német versenyzők, egykori bajnokok közül idén Armin Schwarz, Wolf-Dieter Ihle, Harald Demuth és Matthias Kahle nyomták tövig a gázt az Eifel-hegység útjain kijelölt vegyes burkolatú gyorsasági szakaszokon. A Škoda németországi képviseletének és a verseny szervezőinek köszönhetően, a hétszeres német bajnok (!!!) Kahle mellé ülhettem be a 130 RS versenyautóba egy gyorsasági szakasz erejéig. Pontosabban megkérdezték, hogy a Fabia R5-be vagy a veterán versenyautóba ülnék-e szívesebben, de ez nekem egy másodpercig sem volt kérdés. Lehet, hogy elsőre bolondnak gondoltok majd egy páran, de nekem a 130 RS különlegesebb. Rendben, ez „csak” 130 lóerő, viszont hátul hajt és farmotoros. Utóbbi adja a játék igazi ízét, egészen más vezetési stílust igényel.

A Škoda 130 RS-t a 110 R Coupé alapjaira építették és 1974-75 között készültek el az első példányok a mlada boleslavi üzemben, a Gr.2-es homologizációra 1976-ban került sor. Az utcai autóhoz képest 10 centiméterrel kiszélesítették, üvegszálas sárhányókat, műanyag oldalüvegeket, alumíniumból készült tetőt, a csomagtértetőt és motorháztetőt kapott, előre került a vízhűtő és átalakították a kettős keresztlengőkaros első futóművet. Remek úttartása, kiemelkedő kanyarsebessége és az ötven-ötven százalékos súlyeloszlásból adódó egyensúlya miatt a könnyű, 800 kg súlyú kupé a jóval erősebb versenyautóknak is komoly kihívójává vált az aszfaltos versenyeken. A típus legnagyobb sikerét a ’77-es Monte Carlo Rally-n aratott kettős kategóriagyőzelem jelentette, a rajongók el is nevezték a „Kelet Porschéjának”.

Volt annyi helyzeti előnyöm a Škoda által meghívott többi vendéghez képest, hogy a fotózás miatt előre „lejártam” a pályákat, így hezitálás nélkül vágtam rá, hogy a második kör első szakaszán szeretnék Matthiassal menni. A kelbergi gyors egy szűk, domboldalra felfutó, kanyargós mezőgazdasági úton indul, majd egy falvacskán átérve visszatér a rajthoz, ezt a részt megismételve a második körben halad tovább egy murvás erdei szakaszon, egy nyílt, kiszélesedő mező felé, hogy aztán egy, a mecseki gyorsokhoz hasonlító aszfaltos részen érjen véget. Már a gyorsasági felé vezető összekötő szakaszon, az új féktárcsák bekoptatásakor kaptam egy kis ízelítőt arról, hogy mit tud a 130 RS. Komolyabb fékezéskor azonnal lehetett érezni, hogy indulna a feneke, de ezt olyan szép átmenettel tette, hogy kis túlzással szinte azt gondoltam, hogy a navigátori ülésből is meg tudnám indítani. 

      A jobb1-ből Máté integet nektek :)

A típus egyik gyenge pontja a három helyen csapágyazott főtengely, ami nem bírja jól a 8000-es maximális fordulatot, az egyik szerelő elmondása szerint kb. 500 versenykilométert bír egy motor az autóban. A jobb egybe szíjazva ez persze mit sem érdekelt, annál jobban szórakoztatott, ahogy a pillekönnyű karosszéria mozgásba lendült a két duplatorkú Weber karburátoron át táplált 1,3-as motornak adott legkisebb gázadásra is.

A gyorsasági időellenőrzőjébe érve történt az első „csoda”. Armin Schwarz és Stig álltak az út szélén a rajtidejüket várva, én pedig csak pislogtam egy darabig, hiszen álomban sem gondoltam volna, hogy lesz olyan alkalom az életben, hogy ugyanazt a rajtot várom majd, mint ezek a pilóták. Ráadásul egy percig sem éreztették, hogy nem tartozom oda, persze mindannyian nagyot nevettünk, amikor kezet fogva bemutatkoztunk egymásnak.  Armin egy Hyundai i20 WRC-t, Stig pedig egy ex-Sainz Escort WRC-t terelgetett ebben a körben, amiben mi rajtoltunk harmadikként. Ültem már erős hátsókerekes historic raliautóban, de a farmotoros Škoda folyamatos táncolásához semmi sem fogható. Persze olvastam már sok helyen, hogy gázzal lehet irányítani stb., de saját érzékeimmel most tapasztaltam ezt ennyire intenzíven először. Egy pontos, határozott kormánymozdulattal Matthias odaszúrta a Škoda orrát az ívre és onnantól csak - a számomra felfoghatatlan gyorsaságú - lábmunka határozta meg a 130 RS mozgását. Kicsit aggódtam, hogy a brutális váltásoktól szét ne hulljon a négyfokozatú váltó, de szerencsére végig tette a dolgát. A 13-as kerekekre új murvaabroncsok kerültek fel a gyors előtt, Matthias azt mondta azért, „mert így lehet a nézőket szórakoztatni, slickeken betapadna az autó az ívre. Márpedig én most a szórakoztatásért vagyok itt”. Nem véletlenül közönségkedvencek ők a Škodával. Úgy tűnhet, hogy az élmények miatt mondom én is azt, hogy a mezőny egyik legvagányabb autója a 130 RS, de tanúm van rá, hogy már 2015-ben is vigyorogva vártam, hogy feltűnjön a fényképezőgépem keresőjében a piros-fehér-kék kupé. Ez 17,21 kilométer, ami nekem „jutott” belülről az Eifel Rallye Festivalból, ami a hab volt egy olyan tortán, amelynek akár csak a legkisebb morzsájáért is holnap útnak indulnék Daun felé.

Finnországban már-már megszokott, hogy mindig akad egy olyan kanyar egy-egy raliversenyen, ahol egymás után többen is hibáznak. De ami az idei finn világbajnoki futam tegnapi napján történt, az mégiscsak elég ritka.

Hasonlóan látványos videókért és képekért, valamint a legfrissebb információkért kövessetek minket Facebookon is: https://www.facebook.com/RallyeDream

Egy tempós jobbosban ugyanis nem kevesebb, mint 16-an hagyták el a pályát! A legszerencsésebbek csak némi időveszteséget elszenvedve rúgták el kopp keresztben a gépeket, de még azok is bőven szerencséseknek mondhatók, akik túlcsúszás után csak tolatni kényszerültek. Többen azonban nem úszták meg ilyen olcsón ezt a kanyart, sokaknak ugyanis az anyagi kár mellett a verseny végét is jelentette.

Sajnos a videóban feltűnik a magyar csapat, az Eurosol Racing Team 2017-es Skoda Fabia R5-öse is, melyet Szabó Zoltán vezetett. A versenyautót azonban már nem biztos, hogy hazahozzák a srácok, ugyanis törött állapotában már fel is került egy "használt versenyautókat" hirdető oldalra.

A törött raliautóra ITT lehet ajánlatot tenni

Nem csak a kék skodás páros képviselte azonban hazánkat, hiszen a lelkes nézők/szurkolók, alkalmi autómentők között is felbukkannak magyarok, akik ráadásul a rutinosabb fanok közé tartoznak, kesztyűvel a kezükön várták az adandó alkalmat, melyből most bőven kijutott nekik is. Nem véletlen, hogy többen spaniferekkel és kötelekkel is készültek, melyekkel a legnagyobbakat eső raliautókat is hipp-hopp biztonságosabb pozícióba helyezték át.

 Fontos  megjegyezni, hogy a mutatványokban senki (sem versenyző, sem néző stb.) nem sérült meg. Sajnos ugyanez a raliautókról mér kevésbé állítható...

A poszt végére hagytuk az egyik legkülönlegesebb felvételt, amit egy néző a fejére rögzített kamerával készített. Nem mindennapi videó lett ez sem:

A verseny egyébként kifejezetten izgalmas, vasárnap 4 szakasszal zárul. Jövőhét elején érkezünk a szokásos összefoglaló posztunkkal!  

A Rallye Rádióval élőben jelentkezünk Parádsasvárról, a Mátrai Hegyiversenyről

csak hang: http://www.gtgstudio.hu/rrp/

Tovabbi információk: hedohegyiverseny.hu

Robert Kubica balesete óta már valószínűleg mindenki tudja mekkora kárt (is) okozhat az út menti szalagkorlát. A múlt hétvégi Veszprém Ralin az is kiderült, hogy a fa korlát sem sokkal jobb megoldás.

Fotó: https://www.facebook.com/lepoldsportvideo.hu

A másodosztályban versenyző Godó Tamás - Laboncz László páros Ladájával egy apró hibát vétett a hegyesdi gyorson. Bár a fa korlát a hegyoldaltól ugyan megmentette őket, mégis sikerült olyan szerencsétlenül eltalálniuk, hogy csak a szerencsének köszönhetik, hogy sérülés nélkül megúszták az esetet. A fadarab ugyanis egyenesen a szélvédőbe fúródott. 

Lássuk hát hogyan is élhették meg ezt belülről a srácok:

A Rallymedia.tk stábjának köszönhetően kívülről is látható valamennyi az esetből:

Ranga Péter nyerte a múlt hétvégi Veszprém Ralit, a magyar ralibajnokság ötödik futamát.

Immár 7. éve, hogy a kisebbik Ranga-gyermek, Péter is – bátyjához ifjabb Ranga Lászlóhoz hasonlóan – úgy döntött, folytatja a családi hagyományt és édesapja nyomdokain ő is autóversenyző, ralipilóta lesz. Már az első versenyeken is jól látszott, hogy nem esett messze az alma a fájától, hiszen Peti is ügyes kezű pilótának bizonyult. A tavaly, a Topp-Cars Rally Teamnek köszönhetően már egy igazán top autóba ülhetett, és többször is igazán közel került élete abszolút futamgyőzelméhez.

Folyamatosan érkeznek a nevezések a 34. HE-DO Mátrai Hegyiversenyre. A nézők olyan autókat - és versenyzőket - is láthatnak július 15-16-án, amiket, akiket eddig Magyarországon még soha!

Turán Friciék Fiestájába is bekerült a fejlesztés.

Murvás talajon folytatódik a 2017-es Országos Rallye Bajnokság július 8-9-én a 24. Veszprém Rallye-val. A Turán Motorsport párosa számára nem a megszokott ritmusban történt a verseny előtti felkészülés, ugyanis az R5-ös Ford Fiesta motorja csak a verseny hetében érkezett meg a felújításról. Erre nem meghibásodás, hanem az előírt kilométerek megtétele miatt került sor. De ha már az M-Sport hozzányúlt, akkor az új Evo2-es fejlesztési csomagot is beépítették, így néhány lóerővel erősebben tért vissza Magyarországra. Miután a szervizcsapat beépíti az erőforrást, kipróbálására a hivatalos, csütörtöki teszten kerítenek sort Friciék.