Új szerzőnk mutatkozik be: fogadjátok szeretettel nyjozsi2-t!
Olivier Quesnel – a Citroen csapat (illetve a PSA konszern sportért felelős) vezetője – szerint a rallye világbajnokságon is tisztázni kellene a befutási sorrendet érintő csapatutasítások kérdését.
Ma új műfajt próbálunk ki: itt az első vitaposztunk.
Vasárnap Robert Kubica irgalmatlan nagyot esett. Minden médium megírta, feltettek videókat, fotókat. Van belső más autóból, a mentés megrázó felvételei, a szétvágott Fabia képei. Vitatkoztunk azon zrc-vel, hogy kellene-e, illetve kellet volna-e foglalkoznunk a balesettel.
Úgy négy-öt éves lehettem, amikor édesapám - hívjuk Capelluti Gran Turismonak - egy őszi napon egy évvel idősebb bátyámmal elvitt minket versenyautókat nézni. Így utóbb visszagondolva a Mecsek Rallye minimál nem is lehetett volna minimálabb: ezer izgalmasabb helyet tudok bármely mecseki gyors mellett - felnőtteknek, de meghatározóbb élményt kevesebb nyújthat, mint az a terület, ahol álló versenyautókat lehet nézni, és igazi versenyző bácsikkal lehet beszélni. (Ezt ma szervizparknak hívjuk.)
Ma induló sorozatunkban a rali nevű társasjáték szereplőit mutatjuk be, fontossági sorrendben. Egyszer talán a pilótákig is eljutunk...
Azt hiszem, sokan meg fognak rám haragudni, ha azt mondom, hogy a ralisport legfontosabb szereplője a néző. És ez nem is fedi a valóságot. Ha viszont azt mondom, hogy a főszereplő a ralifan - vagy ahogyan régen hívták, komálós - akkor már nem járok messze a valóságtól.
(Ászáron, a következő autóra várava. Egy ilyen nap után komplett vályogházakat lehet köpni. Foto: Capelluti Gran Turismo)
Ma nem raliról, de az autósport szempontjából különösen fontos kérdésről lesz szó. Úgy gondolom, hogy szakágtól függetlenül megérdemelt helyén kell kezelnünk az eredményeket, és méltón ünnepelnünk kell a hazai és külföldi sikereket felvonultató sportolóinkat. Ehhez kérem most a segítségeteket!
Ha az autóvásárlás és az építés korábban bemutatott árnyoldalai annyira megrémítettek, hogy inkább mégsem teszünk szert saját tulajdonra, akkor adódik a "másik út" (mert tudjuk: ugyanúgy két út áll előttünk, mint a magyar értelmiség előtt, csak a mi esetünkben az egyik nem az alkoholizmus, és a másik sem járhatatlan). Jelen esetben a másik út a versenyautó futamonkénti bérlése.
Az előző posztunkban a versenyautó vásárlás napos oldala mellett az árnyoldalakról is bőségesen esett szó. Kommentelőink, edeleny beres és deak.atti hozzászólásaikban kidomborították a versenyautó építés nehézségeit. Bevallom, nem vagyok lelkes híve az "építsünkotthonversenyautót" mozgalomnak, így könnyen lehet, hogy nem lesz olyan kiegyensúlyozott mint az előző, vagy a következő (bérlésről szóló) poszt.
Ha az autóépítés ötletét az adta, hogy egy versenyen láttunk egy autót, ami tetszett/aminél szebbet szeretnél/aminél gyorsabban tudnál menni, vagy csak egyszerűen van otthon valami, hát sok jóval nem kecsegtetlek. Először is kell lőni egy jó donort. Gyakran már ez sem egyszerű feladat, tévedés azt gondolni, hogy bármilyen rom alkalmas alap. Ha már megtaláltuk az átépítendő vasat, aludjunk rá még egyet mielőtt megvesszük, és vegyük számba a feladatokat. Hogy csinálják a nagyok?
Egy teljesen sztenderd kiinduló helyzetet feltételezve, amikor is minden egyéb feltételünk adott (engedélyek, papírok, versenyfelszerelés, illetve némi gyakorlati tapasztalat, egyszóval már csak a paripa hiányzik) azonnal ott az égető kérdés: vásárolni vagy bérelni, esetleg építeni? Egyik örökös dilemmája ez a versenyezni kívánó polgárnak.
A raliversenyzés pénzbe kerül. Sok mindentől függ, hogy mennyi lesz a végszámla, de hogy pénz kell hozzá, az biztos. Nosza, kezdjünk el virtuálisan költeni!
Régi paraszti bölcsesség, hogy az év sikere a talajelőkészítés során eldől. Nincs ez máshogy egyetlen sportban sem. A talajelőkészítés a raliban azonban nem pusztán - sőt nem is elsősorban - az edzőtábort, fizikai és mentális felkészülést jelenti, hanem a szezon megalapozását. Pénzügyi, adminisztratív, logisztikai, média és még ki tudja milyen értelemben egyaránt. Nyakunkon a szezonnyitó Eger Rallye, vegyük hát számba, mi kell ahhoz, hogy mosolyogva ott lehessünk.
Utolsó kommentek